A 2010-es Miss World Hungary szépségverseny óta sok minden történt vele. Jogász lett, blogger lett és anya lett. Dobó Ágival beszélgettünk.
A Kisfiam, Bubu ébreszt valamikor 7 óra magasságában minden nap. Egy kicsit összebújunk az ágyunkban, aztán indulhat a nap. Közös készülődés, reggeli kakaó, irány a bölcsi, az úton énekelünk, megbeszéljük, milyen az idő, puszi, ölelés, búcsú. Én mostanában egyenesen az építkezésünkre megyek, megnézni, mi hogyan halad a leendő otthonunkban, majd elintézem a hivatali ügyeket a családunk közös cégében. Ezután vagy haza veszem az irányt, mert otthon van az irodám kialakítva, és elintézem az online teendőket, mind a hostess ügynökségem mind az ingatlanforgalmazó vállalkozásunk ügyes bajos dolgait, vagy pedig Budapestre indulok, és megbeszéléseken, találkozókon veszek részt, jobb esetben pedig kicsit szépülök. :) Jelenleg pedig gőzerővel szervezem az IgazAnya blogomhoz kapcsolódó első önálló Baba-Mama találkozómat sok-sok velem hasonló élethelyzetben lévő Maminak! :)
Hú, ezen még talán soha nem gondolkodtam. Szeretem a mindennapjainkat, a szürke hétköznapokat is beleértve. A legjobbaknak talán azt mondanám, amikor itthon vagyunk mindhárman. Amikor Apa is az ágyban van még, amikor Beni átjön ébredés után összebújni! :)
Szerencsére alapjáraton pörgős a személyiségem. Egy nagyon aktív, mindig vidám családi hátterem van, Édesanyám, a Húgom, a Párom, körülöttem mindenki nagy lángon ég, így azt hiszem, mindannyian egymásból táplálkozunk leginkább!
Jajjjj, leginkább sehogyan! :D Valami egy kicsit mindig csúszik, késik, tolódik. Amikor valamire nagyon koncentrálok, általában más területe sínyli meg az életemnek. Rettentően sok erőfeszítésembe telik, hogy minden szerepben megfeleljek...
Amikor tehetem, alszom egy jót. :D Természetesen igyekszem odafigyelni a sportra, és változatosan táplálkozni, bár az ételek a gyengéim, nem igazán tudok semmi jónak ellenállni. :)
Nagyon! Bár mióta a kisfiam bölcsis, és szuper egészséges és változatos menüt kapnak nap, mint nap, valamint Édesanyám is napi szinten kényeztet a finom falatokkal, így csupán hétvégente hódolok a gasztroőrületemnek. :)
A várandósságom előtt egyáltalán nem szerettem, alig-alig ettem meg bármilyen édességet. De Beni érkezése - sok minden mással együtt - ezt is megváltoztatta. Most már szívesen eszem a finom süteményeket, és a csokit megkívánom néha! :)
Soha életemben nem fogyókúráztam még. Az én szervezetem valamiért ellentétesen működik, mint a megszokott. Én is küzdök a kilókkal, de én értük, hogy maradjanak. Ha nem táplálkozom elég gazdagon, és nem figyelek rá, hogy erősítő sportokat űzzek a fogyasztó és zsírégető tornák helyett, sajnos rólam olvadnak a kilók. Ilyenkor sokan ironizálva sajnálnak.
Igen, többször előfordult már, hogy nem tudtam tartani a súlyomat, és túlságosan sovány lettem. Az időben rengetegen bántottak emiatt, holott én is láttam magamat a tükörben, és nekem sem tetszett az a kép. De próbáltam tenni ez ellen, és legtöbbször azért sikerült is előbb vagy utóbb.
Rosszul. Rettentően emocionális ember vagyok, bármilyen vélemény megérint. Az igazságtalanságot és a hazugságot tudom talán a legnehezebben elviselni.
A futás az örök favorit. Régen atletizáltam, közép és hosszabb távokat is futottam. Ma már inkább edzőterembe járok, és szakértők segítségével igyekszem tartani a súlyomat, formámat. Pár éve a TRX a szerelem.
Attól függ, mire sarkall. Ha fogyásra, akkor azonnal átlapozom.
A terhességem óta igen. Előtte az egészségtudatosság kimerült annyiban nálam, hogy mindig sportoltam valamit. Ma már a takarítószerek, babaápolási-, de a legtöbb szépségápolási termékem is organikus alapanyagokból készült termék.
A következetesség! Mindenek felett.
Este 7 körül vacsora a két legfontosabb férfival az életemben, a Fiammal és az Apukájával, közös fürdetés, diavetítés, amit én is örömmel hallgatok, ahogy a párom olvas, utána pedig egy közös összebújós filmnézés, az már kettesben.
Őszinte leszek, nagyon lusta szépségápoló vagyok nő létemre. Szeretem a könnyen, gyorsan, egyszerűen használható dolgokat, így például a bőrápolásom kimerül egy olyan arcelmosó használatában, ami a tenyerünkbe nyomva a folyadékból hab állagúvá válik, és tusolás közben, vizes arcról lemossa a sminket is, és tisztít is. Több legyet egy csapásra. Illetve emellett napi egyszer arckrémet is használok egy ideje.
A természetességre esküszöm. Valamint egy jó alvásra! Én, ha belül, lelkileg rendben vagyok, és némiképp kipihent, összefogott hajjal, reggel sem látom magam kevésbé vonzónak, mint egy rakat sminkkel az arcomon.
Inkább egy felismerésnek, vagy beismerésnek mondanám önmagam felé azt, amit az előbb említettem. A lelkemben kell rendet tennem először ahhoz, hogy szépnek lássam magam. Semmilyen hajkorona vagy királynői smink nem fog segíteni abban, hogy jól érezzem magam a bőrömben olyankor, ha valamiért belül szenvedek.
Nagyon ritkán, általában olyan esetekben, amikor komplex segítségre van szükségem.
A Beni és az Apukája boldogsága. Hatalmas Szerelem az, ami hármunk között van, azt hiszem bármit is érek még el az életemben, annál nagyobb eredményt, és sikerélményt nem fogok tudni felmutatni, minthogy csodálatos, boldog családom van. És ez nem ajándék volt, hanem kemény munka eredménye, ezért könyvelem sikerélményként! :)
Emellett pedig az elmúlt időben őszinte örömként, és nagy sikerként könyvelem el magamban, amikor az olvasóimtól kapok olyan jellegű levelet, vagy visszajelzést, hogy segítettem egy-egy írásommal, pozitív hatással voltam, inspiráltam, segítettem vagy szimplán tudattam, hogy bizonyos nehéz helyzetekben egyáltalán nem vagyunk egyedül.
A blogomhoz a mindennapi életem, a kisfiam, a barátaim, és az olvasóim által. A hétköznapi munkához való kitartáshoz és hozzáálláshoz az Édesanyám és Csaba, a párom által. A divathoz különböző divatoldalak, közösségi oldalak által.
Nem tudok például tartósan konfliktusban lenni senkivel. Addig nem nyugszom, amíg nem adom ki, ami bennem van, nem tisztázom a problémát, vagy legalább egy próbát nem tettem a megoldásra. Ezen túl pedig a Családomból töltődöm.
A négy fal között hangosan. :) Kijön belőlem, és túl is vagyok a nehezén. A munkában, versenyhelyzetben nehezebben. Nagyon stresszes vagyok, de azt hiszem, jó versenyzőtípus, mert képes vagyok előnyt kovácsolni belőle. :) Legalábbis ezzel nyugtatom magam...
Az őszinteséget és a megbízhatóságot. Sajnos egyre ritkábban találkozik ezekkel a tulajdonságokkal az ember.
Racionálisabb lennék, és kevésbé naiv.
Talán azzal a nagypapámmal, aki a születésem előtt elhunyt. Nagyon sokat meséltek róla, kíváncsi lennék, milyen ember is volt.
A sehány éves kislány. :)
A Családomért. Az egész Családomért. Az Édesanyám rendíthetetlen erejéért, az összetartásunkért, a vidám, közös ünnepekért. Kisfiam, Szerelmem, Hugim, Nagyszüleim, Keresztszüleim, Unokatestvéreim, keresztfiam és az egész családom szeretetéért.
Az esküvőm. :) De ehhez nem nekem megtenni az első lépés, csak ezért nem tettem még meg...
Rengeteg tervem és célom van. Ami a munkát illeti, és jelenleg a legnagyobb szenvedéllyel hódolok neki, az a blogomhoz kapcsolódó, egy havi rendszerességű programsorozat létrehozása leendő és már gyakorló Anyukáknak és Babáiknak. Tartalmas, de könnyed, szórakoztató hétköznapi programmal, egy olyan őszinte, egymást segítő közösség kialakítása, ahol megtanuljuk elfogadni magunkat és EGYMÁST Anyaként és Nőként is egy időben, beilleszkedni a „ModernMamiTársadalomba”, segítve egymást.
Ami a magánéletemet illeti, jelenleg nagyon boldog vagyok, és elégedett, úgy érzem, jó irányba halad a Családunk élete. :)
Az interjút készítette: Kató Iringó
A fotók forrása: https://www.facebook.com/doboagii/