Egyes kismamákban a védőoltások, másokban pedig annak hiánya kelt pánikot. Ennek leggyakoribb oka, hogy a legtöbben nincsenek tisztában azzal, hogy mit biztosít, mi ellen védi a babát a védőoltás.
Fél évszázaddal ezelőtt a gyermekek sokkal kevésbé voltak biztonságban a fertőző betegségekkel szemben, mint manapság. A jelenlegi biztonság főként a védőoltásoknak köszönhető.
Igen súlyos, sokszor halállal végződő fertőző betegségek ellen fejlesztik ki a védőoltásokat, mint például a diftéria, a himlő, a tífusz, a szamárköhögés vagy a gyermekbénulás. Ezek olyan súlyos betegségek, melyeket manapság már nem nagyon ismernek a kismamák, pedig pár évtizede még igen sűrűn szedték gyermek áldozataikat.
A DTPa-IPV-HiB oltás kombinált oltóanyagot tartalmaz a torokgyík, a szamárköhögés, a merevgörcs, a gyermekbénulás és az influenza B baktérium által okozott betegségek ellen.
Kettő, három és négy hónapos korban kerül sor a diphteria (torokgyík), a pertussis (szamárköhögés) és a tetanusz (merevgörcs), valamint poliomyelitis (járványos gyermekbénulás) és a Haemophilus influenza B típusa ellen védő kombinált oltásra. (DTPa-IPV-HiB). Az új oltási rend értelmében a diphteria elleni oltás a korábbival ellentétben nem tartalmaz elölt baktériumot, hanem ún. sejtmentes oltóanyag.
A torokgyík (diphteria) kórokozójának hatására a felső légutak nyálkahártyája megvastagszik, nem ritkán olyan mértékben, hogy az légzési nehézségekhez, fulladáshoz vezet. A kórokozó károsítja az idegrendszert és a szívizmot is. Magyarországon jelenleg (immár évek óta) nincs megbetegedés, a védőoltásoknak köszönhetően. Korábban ebben a betegségben nagyon sok csecsemő és kisgyermek halt meg.
A szamárköhögés hosszú, akár hónapokig is eltartó, naponta több tízszer ismétlődő, erős köhögési roham. Az egyévesnél fiatalabb gyermekek szamárköhögése súlyosabb lefolyású.
A merevgörcsöt (tetanuszt) egyes állatok bélflórájában élő baktérium okozza. Az állat ürülékével kerül a talajra, és ott sokáig életképes marad. Ha sérülés esetén a seb földdel érintkezik, bekerülhet a kórokozó az emberi szervezetbe, a vérárammal eljut a legtávolabbi pontokba is, és az izmok tartós merevségét, görcsöt okoz.
A gyermekbénulás (Heine-Medin-kór) okozói poliovírusok, melyeknek közös jellemzője, hogy a beteg székletével ürülnek, és szennyezett kézzel, vagy tárgyakkal terjednek. Ez a vírus a gerincvelő izommozgatásért felelős terültét támadja meg, ilyen módon bénulást okozva. Hazánkban az ötvenes évek óta nem fordult elő itthoni megbetegedés, ám azokból az országokból, amelyekben nem védekeznek ellene védőoltással, ma is megtörténhet a behurcolás.
A HiB oltóanyag komponens az influenza B baktérium által okozott betegségek ellen véd. Ez az influenza nem tévesztendő össze a vírusos influenzával. A közös vonás kettejük között mindössze annyi, hogy ez az egyik leggyakoribb légúti betegséget okozó baktérium. Két változata van: a tokot termelő csoport olyan súlyos betegségekért felelős (agyhártyagyulladás, tüdőgyulladás, csontvelőgyulladás, stb.), melyek kezelés nélkül nagy valószínűséggel halálos kimenetelűek.
Tüdőgümőkór, tbc. Az elsőként beadandó oltás a BCG (Bacillus Calmette-Guérin), ezt az újszülöttek 6 hetes korukig kapják meg a felkar bőrébe. A védőoltás a tuberculosis (tbc, gümőkór) legsúlyosabb formái ellen alakít ki védettséget. Az oltás helyén sokszor duzzanat, pír lép fel, esetenként akár nedvedző elváltozás is kialakulhat (ez később spontán gyógyul). A csecsemők 6 hónapos korában ellenőrzik az oltás helyét, amennyiben nem észlelhető beszűrődés vagy heg, a BCG oltást meg kell ismételni.
A járványos gyermekbénulás elleni oltás pedig inaktivált kórokozót tartalmaz, a korábban alkalmazott Sabin-cseppet nem használják. A kisgyermekek 18 hónapos korban ismét megkapják a DTPa-IPV-HiB oltást.
Kanyaró, mumpsz, rubeola. A MMR (morbilli - kanyaró; mumpsz - járványos fültőmirigy-gyulladás és rubeola - rózsahimlő) elleni oltást 15 hónaposan kapják a csecsemők. Ez a vakcina élő, gyengített vírusokat tartalmaz. Tizenegy éves korban az oltást megismétlik.
Betöltött hat éves korban ismét sor kerül a DTPa-IPV oltás ismétlésére, ezúttal azonban a HiB komponens nélkül, majd tizenegy évesen is megismétlik a diphteria és a tetanusz elleni oltást.
A Hepatitis B elleni oltást tizennégy évesen adandó (később ismételni szükséges).
Ma már több olyan oltás is létezik, amely Magyarországon nem kötelezően beadandó, a szülők egyéni mérlegelés alapján (illetve a gyermekorvos javaslatára) kérhetik a beadást (ezek térítésköteles vakcinák).
Pneumococcus: a kórokozó elsősorban az 5 évesnél fiatalabb gyermekeknél okoz súlyos, esetenként halálos kimenetelű megbetegedést. A betegséget a baktérium orr-és garatüregbe kerülése előzi meg.
A védőoltás megakadályozza a betegség kialakulását, ám annak hiányában előre nem meghatározható külső-és belső okok váratlan megbetegedéshez vezethetnek. A leggyakoribb általa okozott megbetegedés a középfülgyulladás, agyhártyagyulladás, vármérgezés, tüdőgyulladás.
Rotavírus: hasmenéssel, hányással járó betegséget okoz, mely leggyakrabban a 3 év alatti gyermekeket támadja meg. A veszélye abban rejlik, hogy a gyors folyadékvesztés miatt a kis beteg hamar kiszáradhat megfelelő kezelés híján. A rotavírus elleni védőoltásszájon át adandó, legkésőbb 6 hónapos korig be kell adni.
Bárányhimlő: még ma is az egyik leggyakoribb fertőző betegség. Kórokozója oly mértékben agresszív, hogy egy bárányhimlős gyermekkel való érintkezés során az esély a megfertőződésre 95 %. A betegség jellegzetes, hólyagos kiütésekkel jár, melyek az egész testen, de elsősorban a fejen és a törzsön jelennek meg, majd pörkösödnek, leszáradnak. Gyermekkorban általában enyhe lefolyású, kis lázzal és kellemetlen viszketéssel társul, ám előfordulhatnak szövődményei, melyek magas lázat, súlyos állapotot okozhatnak.
Influenza: a leggyakoribb és legjelentősebb légúti vírusfertőzés, mely esetenként súlyos szövődményekkel járhat. A vírus jellegzetessége, hogy változtatja a szerkezetét, ezért minden évben új oltóanyaggal kell védekezni ellene. Ebből következik, hogy az oltást évente ismételni kell.
Meningococcus C: egy olyan baktérium, mely gennyes agyhártyagyulladást okozhat. Ma már ritkábban fordul elő, de időközönként - elsősorban zárt közösségekben - nagyobb számban jelenik meg. Bármely életkorban kialakulhat a betegség, de a 2-5 év közötti gyermekeknél a leggyakoribb. A védőoltás 10-15 évre szóló védettséget ad.
Kullancs: a fertőzött kullancsok többféle betegséget terjeszthetnek, de a védőoltás csak az agyvelőgyulladás ellen véd. Ez a betegség súlyos, életveszélyes állapotot idézhet elő, melynek a gyógyulása után is gyakran maradandó agyi károsodás lép fel. A védőoltás sorozat, mely 1 éves kor után adható először. Az első két oltást 4 hét különbséggel kell beadni, majd ezt követően 5-12 hónapon belül kell beadni a harmadik oltást. A védettség 3 év után fokozatosan csökken, ezért időközönként újraoltás szükséges.
Hepatitis A: fertőző májgyulladást okoz, mely emberről emberre terjed, különösen rossz higiénés körülmények között. Nyomtalanul gyógyul, de a lefolyása súlyos állapotot idéz elő.
A BCG oltás a nem is olyan régen még gyakran előforduló TBC (tuberkulózis) ellen véd. A tuberkulózis leggyakrabban a tüdőt támadja meg, de bármely más szervet is képes megbetegíteni. Ma, a védőoltásnak köszönhetően jóval ritkábban fordul elő, mint a korábbi évtizedekben, ám sajnos a megbetegedések száma ismét növekvő tendenciát mutat.
A BCG oltóanyag élő, de legyengített kórokozót tartalmaz, amely fertőzésre nem képes, ám védettséget biztosít. Az oltás helyén előbb kis göb keletkezik, mely akár hónapokon át megmaradhat, olykor kifakadhat, és egyre kisebbedik, majd egész életen át látható heg alakul ki a göb eltűnése után. Az oltás mellékhatása lehet az enyhe láz, sírósság, étvágytalanság.
Forrás: Babaindex.hu