Micsoda igazságtalanság! Mi csak ránézünk egy krémesre, az is meglátszik a csípőnkön, ők felfalják a fél hűtőt, és a mérleg meg se moccan.
Mi roppant önfegyelemmel heti háromszor járunk sportolni, ők hónapok óta az edzőterem felé se néznek, maximum a távirányítót emelgetik könnyedén.
És mégis mi szorongunk a próbafülkében fürdőruha vásárláskor, ők pedig elégedetten megveszik az első gatyát, ami a kezükbe akad! Ez nem igazság!
Hiszen amíg szinte minden nőnek narancsbőre van, a férfiak közül jóval kevesebben érintettek. A különbség (és egyben égbekiáltó igazságtalanság) oka az eltérő kötőszöveti jellegzetességekben keresendő.
A narancsbőr kialakulásának biológiai háttere segít megvilágítani a jelenség okait. A bőr három rétegből épül fel: külső rétege a hám, alatta található az irha – benne a kötőszöveti rostok hálózata –, végül pedig a bőralja következik, mely a zsírsejtek rétege. Ez a réteg szolgál kalóriatárolásra, védelemre, és jórészt ennek a zsírrétegnek a növekedése okozza az elhízást. A zsírsejtek egészen miniatűr nagyságúból akár babszem méretűvé tudnak duzzadni. Ha a bőraljában lévő zsírsejtek megnőnek – mert a zsír, a folyadék, és a sok méreganyag felhalmozódik bennük –, akkor csak felfelé tudnak tért hódítani. A kötőszöveti elemek közé ékelődve a megnövekedett zsírsejtek apró göröngyök formájában türemkednek ki, és göcsörtössé teszik a bőrfelszínt, így alakul ki a narancsbőr. A bőraljában található zsírszövet eloszlásában a férfi és a női test között eltérések vannak.
Szinte kivétel nélkül minden nőnek narancsbőre van, de 10-ből 9-nek biztosan! A fiatalabb életkor, a rendszeres sport vagy a karcsú alak sem garantálja, hogy megúszhatjuk a cellulit megjelenését.
Tóth Ágnes