Az ízületi gyulladás nem egy egységes kórkép, és nem is feltétlenül jelent gyulladást. A félreértést a latin arthritis szó okozza, ami valóban ízületi gyulladást jelöl, de ez több kórkép összefoglaló neve.
Az ízület gyulladása kapcsolódhat más gyulladásos betegségekhez - főként fiatal korban -, illetve lehet az direkt fertőzéses eredetű is. Ennek ellenére a szó hallatán a két legismertebb kórkép juthat eszünkbe az osteoartritisz és a reumatoid artritis. Most az oszteoartritiszről lesz szó.
A fenti két fő forma közül az első – bár fiatalabb korban is előfordulhat – a korosodó társadalom betegsége. A tünetek kopásos eredetűek, az ízület elhasználódásának eredményei.
Természetesen az ízfelszín és sokszor a csontfelszín irritációja miatt már gyulladás is jelentkezhet az ízületben, de a kórképhez nem feltétlenül társul gyulladás. A tünetek kezdetben az ízület merevségével, nyugalmi állapotot követő mozgáshoz társuló fájdalommal járnak. Ezen panaszok bemozgatást követően jelentősen csökkenthetnek, bár előrehaladottabb esetekben már nem szűnnek meg teljesen. A kórképet súlyosbíthatja, ha a porcból leszakadó kisebb darabok akadályozzák az ízületi mozgást. Mivel az állapot a jobban terhelődő ízületeket érinti jobban, a panaszok elsősorban a csípőre, hátra, térdre és lábakra korlátozódnak.
Bár a kopás mértékét, fiatalabb vagy idősebb korban történő megjelenését öröklött tényezők is meghatározzák, erre az alapra jelentős mértékben rakódhatnak rá életmódi tényezők, alkati adottságok. Az ízület igénybevétele ebből a szempontból a legfontosabb tényező. Sajnos a versenysport, illetve a nem megfelelően végzett megerőltető mozgásformák mind a korai kialakulásnak kedveznek. Itt kell megemlíteni az ellátatlan sérüléseket is, melyek vagy leszakadó porc- és csontdarabok révén, vagy az ízület instabilitása miatt okoznak további sérüléseket az ízületi felszínen. E mellett az elhízás szintén kóroki tényező, hiszen a túl nagy testsúly önmagában is növeli a tartó ízületek terhelését.
Mivel mozgásszervi megbetegedésről van szó, elsőként említendő, hogy a gyenge edzetlen izomzat, az ízületek stabilitását önmagában is rontja. Ez egyfelől a sérülések veszélyét rejti magában, másfelől fokozza a tünetek, a fájdalom mértékét.
Táplálkozás szempontjából igen fontos megemlíteni a megfelelő mennyiségű napi folyadék (főként víz) bevitelt. A kötőszövetek, és így a porcszövet rugalmasságát is nagymértékben befolyásolja az adott szövet víztartalma. E mellett fontos a csontok és porcok megfelelő ásványi anyag tartalmáról gondoskodni. Ezeket legnagyobb részt növényekből tudjuk pótolni. Az édességek és húsfélék viszont savasító hatásuknál fogva ásványi anyagokat vonnak el a szövetektől a savasság semlegesítésére, így azok fogyasztását minimálisra kell csökkenteni.
A tünetek - főként a fájdalom - meglétét, vagy hiányát jelentősen képes befolyásolni pszichés állapotunk is. A stressz, a félelem, a kapcsolati problémák mind-mind fokozzák a panaszokat. Ezt több klinikai vizsgálat is alátámasztotta, de bárki megfigyelheti saját magán, hogy mikor súlyosbodnak, vagy éppen csökkenek fájdalmai pszichés állapotától függően.
A betegség a mai ismereteink szerint nem gyógyítható, az elveszett porc vissza nem építhető, de a romlás mértéke késleltethető. A mozgászavar miatt bekövetkező balesetek elkerülhetők, és a tünetek is jelentősen csökkenthetők. Több oldalról kell tehát megcélozni a problémát. Fontos az életmódi elemek betartása, megfelelő mozgásformák megtanulása, alkalmazhatók étrend-kiegészítők, illetve sokat segíthet a mikroáram terápia is.
Paradoxnak hangozhat, de az egyik legjobb módszer a tünetek csökkentésére a rendszeresen végzett, nem megerőltető séta. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy bármilyen életmódi beavatkozás előtt érdemes megvizsgáltatni magunkat egy ortopéd szakorvossal, mivel az esetleges jelen lévő sérüléseket - melyeket a nem megfelelő mozgás csak ronthat - mielőbb el kell látni.
A mozgás egyrészt megerősíti az ízületet körülölelő izomzatot, mely nagyobb stabilitást biztosít. Segíthet a súlyvesztésben, ami minden ilyen esetben üdvözítő. Itt kell megjegyezni, hogy érdemes egy jó gyógytornásszal együttműködve, egyénre szabott mozgásformákat tanulni, és azokat végezni rendszeresen. A rendszeresen végzet stressz-csökkentő gyakorlatok, relaxáció szintén pozitív hatásúak.
Ilyen esetekben sok folyadék és zöldség, valamint kevés édesség és hús fogyasztása kívánatos.
Köszvény jelenléte esetén kerüljük a hüvelyes növényeket és a vörös húsokat, illetve a csokoládét. A reumatoid artritiszben fokozottabban tartandó gyulladásellenes étrend itt is érvényes. A gyulladást esetlegesen fokozhatják a burgonyafélék családjába tartozó burgonya, paprika, paradicsom és padlizsán, ezek tünetekre gyakorolt hatását meg kell figyelni, és indokolt esetben fogyasztásukat korlátozni szükséges. Az élénk növényi színanyagok (flavonoidok, karotenoidok) gyulladáscsökkentő hatással bírnak, ezért együnk sok színes bogyós gyümölcsöt.
Mint említettük, az ízületi porc vissza nem építhető, de stabilitása, rugalmassága erősíthető. Ehhez az ízületi porc kötőszövetet alkotó anyagok bevitele nyújt segítséget. Ide tartoznak a glukózamin, a kondroitin és a metil-szulfon-metán (MSM).
Bár bizonyos életkorban tünetek jelentkezése nélkül is érdemes lenne ezeket megelőzésképpen fogyasztani, ez nem bevett gyakorlat. Így ilyen irányú vizsgálatot nem is végeztek, vagyis egészséges embereken nem tesztelték a „hatást”. Ezt azért fontos megjegyeznünk, mert a jelenlegi törvényi szabályozás szerint a készítmények dobozára ráírható, hogy „A glukozamin és a kondroitin hozzájárul a porc szerkezeti elemeinek felépítéséhez és fenntartásához, így fontos szerepet játszik az ízületi porcok épségének megőrzésében és elősegíti az ízületek megfelelő mozgathatóságát.”. Ezt azonban az új EU-s törvényi szabályozás értelmében majd nem szabad ráírni a készítményekre, mert ”igaz, hogy beteg embereken számos pozitív vizsgálatot végeztek, de egészségeseken nem”. Étrend-kiegészítőről márpedig betegségre vonatkozó állítást soha nem lehetett írni, mert akkor már gyógyszer lenne.
Az étrend-kiegészítőkben ezen anyagokat még kombinálni szokták gyógynövényekkel, növényi kivonatokkal, cápaporccal, tengeri uborkával stb. Mivel ezek hatása egyéni, érdemes a magunk számára működő szert kipróbálni. Ügyeljünk azonban arra, hogy a kezdeti időszakban (pl. a szedés első hónapjában) a napi 1500mg glukózamin bevitelét biztosítsuk.
Mi az Arthrocurcum készítményt javasoljuk, melyben a megfelelő mennyiségű glukózamin, kondroitin és MSM hármas mellett az Indiában és Kínában évezredek óta gyulladáscsökkentésre alkalmazott kurkuma és tömjénfa kivonat is megtalálható.
Bővebben az Arthrocurcumról >>
A gyulladásos folyamatok gátlása a szervezetben az omega 3 zsírsavak segítségével történik, így a megfelelő omega 3 bevitel szintén hozzájárulhat a tünetek és a progresszió csökkentéséhez.
A gyulladásos folyamatok gátlására szintén alkalmas a tej fehérjéinek egy kis frakciója, melyet microlactinTM nével ismer a tudományos világ immáron negyven éve. Ezek a fehérjék nem engedik a gyulladásos sejteket a sérült porszövet helyére, ezáltal csökkentve a gyulladásos folyamatot.
A váltott hideg-meleg vizes zuhany ismerten jó hatású lehet a keringés fokozása, a gyulladásos anyagok eltávolítása révén. E mellett bizonyos fizikoterápiás eszközökkel évtizedek óta visznek be gyulladáscsökkentő gyógyszereket.
V
an azonban egy 30 éve ismert és alkalmazott eljárás, ami még nem vetette meg a lábát hazánkban, pedig számos vizsgálat igazolja hatékonyságát. Ez a mikroáram terápia. Alkalmazása során gyenge, az érzékelhetőnél is kisebb árammintázatokat vezetünk át a beteg testrészen, megnövelve azzal a sejtek energiatartalékait, csökkentve a fájdalmat és gyulladást, elősegítve a gyógyulási folyamatokat. Ez a haladó, de mégis egyszerű eljárás a legjobb választás bármilyen fájdalom szindróma esetében.
A különböző szövetek különböző vezetési tulajdonságaik miatt eltérő áramerősség és frekvencia alkalmazását igénylik. A MicroDoctor mikroáram terápiás eszközt, főként ízületi és izom eredetű fájdalmakra fejlesztették ki.
Dr. Gulyás Tamás