A savanyított tejtermékek csoportjába tartozó kefirt pasztőrözött tejből tejalvasztó kultúrák (gombák és baktériumok) segítségével állítják elő. Az így készült „savanyú tej” frissít és élénkít, íze pikánsan savanykás és mégis kellemes, ráadásul egészségünkre is kedvező hatással van.
A savanyított tejtermékek évszázadok óta ismert és előszeretettel fogyasztott táplálékok. Felfedezésük a hűtési eljárások hiányának köszönhető: a kifejt tej hűtés nélkül megsavanyodott, ezáltal őseink felfedezték, hogy az így keletkezett étel fogyasztható, ráadásul jóval tovább eltartható, mint a tej.
A kefirt a Kaukázusban az ősidőktől fogva ismerték: a legenda szerint Mohamed próféta ajándékozta az itt élőknek. A Mohamedtől kapott kefirgombát és a kefir készítésének titkát a kaukázusiak kincsként őrizték, s élvezték a kefirnek, vagy ahogyan ők nevezték, a „Próféta italának” jótékony hatásait.
Vitaminokban (B-vitamin, folsav, niacin, és biotin) gazdag, immunrendszer-erősítő, gyomorregeneráló, elősegíti az emésztést, csökkenti a vér koleszterinszintjét és a vérnyomást. Rendszeres fogyasztása jó közérzetet biztosít és gátolja a rákkeltő anyagok képződését. Könnyen emészthető, jótékony hatással van a különböző gyomor- és bélbetegségekre, mint például a gyomor- és bélhurut, a székrekedés, a gyomorsav-elválasztásának zavarai, valamint a gyomor- és nyombélfekély.
A kefirben több hasznos baktérium is található, melyek nagyban hozzájárulnak emésztőrendszerünk megerősítéséhez, ezért fogyasztása – az életmód helyes megválasztása mellett – kifejezetten hasznos bélflóránk egészségének megőrzése érdekében. Helytelen táplálkozás, antibiotikumos kezelés, mozgásszegény életmód vagy stresszes élethelyzet hatására az egészséges bélflóra egyensúlya könnyen felborulhat, ilyenkor kifejezetten ajánlott kefirt inni.
Fontos szerepe van a csontritkulás megelőzésében, hiszen az egyik legjobb kalciumforrás. Ráadásul a kalcium felszívódása is kedvező belőle, hiszen kifejezetten gazdag ugyanis D-vitaminban, mely növeli a kalcium-felszívódás hatékonyságát a belekből, segíti a csontokba való beépülését, ugyanakkor csökkenti a szervezet kalcium ürítését.
|
Tudta? |
| Az ételallergiától szenvedőknek (ha nem tejfehérje allergiáról van szó) ajánlatos több kefirt fogyasztaniuk. Tajvani kutatók kísérletei igazolták, hogy immunglobulin-tartalmának köszönhetően megakadályozza a különféle ételallergiák kialakulását. A Tajvani Nemzeti Egyetemen, Ji-Ruei Liu vezetésével végzett kísérlet során megállapították, hogy az egerekben az elfogyasztott kefir hatására az ovalbumin-specifikus immunglobulin harmadára csökkent. (A legtöbb allergia kiváltója, főleg kisgyermekeknél, az ovalbumin nevű protein.) A kísérlet vezetője abban bízik, hogy a kefirből ki tudják majd vonni azokat az összetevőket – baktériumtörzseket és bioaktív peptideket –, melyek segítségével allergia elleni gyógyszereket állíthatnak elő. [Forrás: MTI] |
Alacsony zsírtartalmának köszönhetően ideális kiegészítője a fogyókúrának, diétának; ráadásul egy evőkanál búzakorpával keverve csillapítja az éhséget és megszünteti a székrekedést, javítja az anyagcserét. Kalóriatartalma alacsony, egy deciliter mindössze 50 kalóriát tartalmaz, ezért sütés-főzéshez vagy saláták készítéséhez használhatjuk bátran a zsírosabb tejföl vagy akár a majonéz helyett. Egyszerűen készíthetünk például könnyű salátaöntetet kefir és fűszerek keverékéből, vagy leveseket, főzelékeket, mártásokat dúsíthatunk vele.
Hogy megtartsuk bélflóránk egyensúlyát, igyunk rendszeresen kefirt! Hosszú ideig tartó vagy erős hatású antibiotikumos kezelés alatt és után különösen ügyeljünk a könnyen megbomló egyensúlyra. Bár a kefir ilyenkor is segít, azonban komolyabb esetben érdemes probiotikus készítményt is szedni.
Hozzávalók: 50 dkg paradicsom, 1 db fürtös vagy kígyóuborka, 10-15 dkg reszelt sajt, 2,5 dl kefir, egy evőkanál olívaolaj, só, kevés őrölt bors, ízlés szerint bazsalikom.
Elkészítés: A paradicsomot és az uborkát felkockázzuk, és enyhén megsózzuk. A kefirt elkeverjük az olívaolajjal és egy kevés bazsalikommal, borssal. Az így elkészült öntetet a darabolt zöldségekre öntjük, meghintjük a reszelt sajttal, majd villával óvatosan összeforgatjuk. Fogyasztás előtt ajánlott egy-két órára behűteni.
Nemcsak finom és egészséges, de az egyik legjobb házi kozmetikum. Vitamin- és ásványi anyag tartalmánál fogva ápolja és frissíti a bőrt, ezért arcpakolás és bőrradír alapanyagként kiváló, sőt, akár fürödhetünk is benne.
A bolti kefirt egy kis házi praktikával könnyen „szaporíthatjuk”. Nincs hozzá szükség másra, mint egy liter félzsíros tejre, és kb. fél pohár kefirre, vagy ízlés szerint kaukázusi kefirre. Egy nagyobb üvegben keverjük össze a kefirt és a tejet, lefedve fél napig hagyjuk szobahőmérsékleten érlelődni, majd tegyük hűtőszekrénybe és fogyasztás előtt még egy napig „pihentessük”. A következő adagok készítéséhez mindig tegyünk félre belőle 1-2 decit.
A kefirt gomba segítségével is készíthetjük házilag. Ehhez – barátoktól, rokonoktól, ismerősöktől – szert kell tennünk egy kevés kefirgombára. A tejet és a gombákat (egy-két teáskanálnyi gombához kb. 2,5 dl tej szükséges) egy tiszta, jól zárható üvegben érleljük szobahőmérsékleten kb. 24 órán keresztül. Ezt követően csak a megsavanyodott tejet kell leszűrnünk, és már fogyasztható is a frissítő ital. Ha nem szeretnénk azonnal meginni, leszűrve tárolhatjuk néhány napig a hűtőszekrényben. A gombákat vízsugárral leöblítjük, és újra felöntjük tejjel, majd egy nap elteltével ismét leszűrjük – egészen addig ismételjük naponta ezt a folyamatot, amíg szeretnénk kefirt „gyártani”. A gomba két hét elteltével a kétszeresére szaporodik, ekkor ajándékozhatunk belőle ismerőseinknek, barátainknak.
A házilag, kefirgombából készült ital egyik nagy előnye, hogy míg a hagyományos termékben az élő kultúrák egy része elpusztul az utó-hőkezelések hatására, addig a hőkezelés nélküli kefir élőflórás, így nagy számban tartalmaz a bélflóránk számára hasznos baktériumokat.
Veróczky-Őri Magdolna