Már az ókori rómaiak is tudták, hogy cserépedényben sütni-főzni nagyszerű dolog. Az agyagból készült fedeles főzőtál máig kedvelt eszköz a konyhában: vitamindús, zamatos, változatos ételeket alkothatunk benne.

Egészséges római finomságok

A római tálban saját levében párolt és sült étkek megőrzik eredeti aromájukat, jó ízűek, ráadásul a tápanyagok és vitaminok sem vesznek el. Az ősi konyhai eszköznek egyetlen titka van: a sütés előtti áztatás. Az égetett agyagedény szerkezeténél fogva magába szívja a vizet, így az edény falából fokozatosan párolog a nedvesség sütés közben, ezáltal nem szárad ki az étel. A tálban párolgó víznek köszönhetően egy ideig jóval alacsonyabb hőmérsékleten gőzölődik benne az étel, mint ahány fokra a sütőt állítottuk. Amikor a tál falából már az összes víz elpárolgott, emelkedni kezd belül a hőmérséklet, és a párolást követően meg is sül benne az étel: a zöldségek roppanósra, a húsok omlósra. Ez a speciális, mégis egyszerű eszközzel való sütés utánozhatatlan aromákat, páratlan ízeket eredményez.

A tál segítségével nemcsak vitamindús és zamatos, hanem kalóriaszegény is lesz a harapnivaló, hiszen zsiradék nélkül – vagy minimális mennyiségű olajjal – párolhatjuk és süthetjük meg az ételt saját levében. A végeredmény gazdag ízvilágára tekintettel nem igényel sok sót és egyéb fűszerből is elegendő egy kevés.

És ha mindez még nem lenne elég meggyőző, lássunk néhány praktikus érvet is. Ha római tálban készítjük a családi ebédet, nem lesz sok dolgunk a konyhában: nem kell végig a tűzhely mellett állni és kavargatni az ételt, az alapanyagokat sem kell elősütni, sőt, még a leégéstől sem kell tartanunk. Csak elrendezzük a nyers hozzávalókat a nedves edényben, betoljuk a sütőbe, és megvárjuk míg elkészül. Ha húsos receptet választunk, a körettel sem kell külön bíbelődni, mivel a zöldséggel együtt párolhatjuk a sütőben.

A római tál használata

• A tál alját és tetejét is minden használat előtt legalább kb. fél órára áztassuk vízbe! A recepttől függően minél hosszabbra tervezzük a sütési időt, annál több ideig áztassuk előtte. Ennek köszönhetően az így készült finomságok nem száradnak ki, vitamindúsak és különleges zamatúak lesznek.
• Óvjuk a hirtelen hőhatástól, mert könnyen megrepedhet! Ezért a még hideg edénybe ne öntsünk forró folyadékot vagy zsiradékot. Ügyeljünk rá, hogy hideg sütőbe tegyük be, majd fokozatosan állítsuk magasabbra a hőmérsékletet. A már forró edényben párolódó ételt ne locsolgassuk hideg vízzel!
• Sütés közben tartsuk lefedve! A teteje nem záródik szorosan, így utat enged a felesleges gőznek.
• Ha elkészült az étel, a sütőből kivett forró edényt konyharuhára vagy falapra tegyük, mert akár egy hideg alátét is repedést okozhat.
• Tisztítása is egy kevés körültekintést igényel: kerüljük a mosogató- és súrolószerek, zsíroldók és egyéb vegyszerek használatát, mert az edény a vízzel együtt azt is magába szívja. A szemcsés súrolószerektől ráadásul eltömődnek az agyagtál pórusai, és egy idő után már nem lesz képes magába szívni a vizet. A legjobb ecetes vízben szivaccsal, esetleg kefével óvatosan átdörzsölve elmosogatni, a makacsabb foltok eltüntetéséhez pedig érdemes egy időre beáztatni az edényt. A tisztogatás után hagyjuk teljesen kiszáradni – ez akár több óra is lehet –, és csak utána tegyük el jól szellőző, száraz helyre: ezzel elkerülhetjük az esetleges penészedést.

Ami a belevalókat illeti

Bármilyen ételt készíthetünk benne, amit egyébként tepsiben sütnénk. Akár halat, szárnyasokat, sertés-, marha- vagy vadhúst is párolhatunk az edényben a köretnek szánt zöldséggel együtt, zsiradék hozzáadása nélkül. A tál nagy előnye, hogy még a sovány hús sem lesz száraz, a zöldségek pedig roppanósra párolódnak-sülnek. Egy kis fantáziával a húsok és zöldségek ezerféle kombinációját alkothatjuk meg, de még olyan hagyományos ételek is elkészíthetőek benne zsírszegény formában mint a rakott krumpli vagy a töltött káposzta. A húsmentes falatok kedvelőinek is nagy kedvence lehet a római tál, hiszen készíthetünk benne csak zöldségeket is – akár fűszerekkel vagy szósszal megspékelve –, a végeredmény garantáltan zamatos lesz. Ha szaftosra szeretnénk a fogást, sütés előtt locsoljuk meg tejföllel, joghurttal, kefirrel, paradicsomszósszal vagy fűszeres olívaolajjal.

Fokhagymás busa

A hozzávalók mennyiségét az edény méretének megfelelően, arányát pedig ízlésünk szerint válasszuk meg. Ügyeljünk arra, hogy ne pakoljuk túlságosan tele, mert ha sok vizet ereszt vagy több szószt öntünk rá, esetleg kifuthat. A halas ételekhez érdemes külön római tálat beszerezni, mert az edény beszívja az erőteljes aromát, amit nehéz száműzni belőle.

Hozzávalók: filézett busaszeletek, karfiol, karalábé, fokhagyma, tejföl, őrölt bors, só, petrezselyem, kevés vaj

Elkészítés: Elsőként áztassuk vízbe a római tálat kb. fél órára. A karfiolt szedjük rózsáira, majd tisztítsuk meg, a karalábét pedig tisztítás után kockázzuk fel. A halszeleteket óvatosan mossuk át, majd irdaljuk be. A tál alját vékonyan kenjük ki egy kevés vajjal (ezt ízlés szerint el is hagyhatjuk), majd a zöldségeket, a fokhagymagerezdeket és a halszeleteket rétegezzük egymásra a tálban úgy, hogy a rétegek közé szórjunk kevés őrölt borsot, pici sót, petrezselymet, és locsoljuk meg tejföllel. A tálat toljuk hideg sütőbe, majd a hőfokot lassan emelve 200 fokig kb. 1 órán át süssük.

Lecsós csirkemell

Hozzávalók: filézett csirkemell, paradicsom, paprika, hagyma, olívaolaj, só, őrölt bors. (Hogy szaftos legyen, jóval több zöldséget tegyünk bele, mint húst.)

Elkészítés: A római tálat kb. fél óráig áztassuk vízben. A csirkemellet tisztítsuk meg, és vágjuk csíkokra. A zöldségeket tisztítás után daraboljuk fel. Az edény alját kenjük ki vékonyan olívaolajjal, majd a húsdarabokat és a zöldségeket szórjuk bele, ízesítsük kevés sóval és borssal, keverjük össze, majd toljuk hideg sütőbe. A hőmérsékletet apránként emeljük 200 fokig, és kb. 1-1,5 órán keresztül sütjük.

V.M.