Az érelmeszesedés megelőzéséhez - a közhiedelemmel ellentétben - nem elég pusztán koleszterinszintünkre figyelni! Mivel a koleszterin a sérült érfalra rakódik le, az érelmeszesedés elleni harcban kulcsszerep jut az érfal stabilitásának. Ez a stabilitás egyes módszerekkel nagymértékben növelhető.
Érelmeszesedés esetén az ér falában egy kásás, meszes anyag halmozódik fel. Innen ered a betegség orvosi neve is: atherosclerosis. Az „athera” görögül kását, a „skleros” pedig keményet jelent.
Az érelmeszesedésnek nincsenek tünetei, így sokszor már csak előrehaladott állapotban ismerik fel. Szövődményei, az angina, a klaudikáció, vagy a stroke fokozatosan alakulnak ki, és az ér szűkítésének mértékétől függően egyre súlyosbodnak. A legnagyobb problémát az okozza, hogy akár 70%-os is lehet a szűkület, mire egyáltalán jelentkeznek a tünetek!
Laborleletekben a vérzsírszintek - triglicerid, LDL koleszterin, LDL/HDL-arány, a homocisztein szint -, illetve a vércukor szint, amire fokozott figyelmet érdemes fordítani.
A homocisztein az aminosav-anyagcsere közti terméke, és egy fontos laborparaméter, amit rutinszerűen nem néznek. Sajnos azonban sokkal fontosabb rizikótényező, mint a koleszterin!
Az érelmeszesedés kialakulásához előbb az ér sérülésére van szükség, ahol könnyen megtapad a koleszterin (főleg az LDL és annak a szabadgyökök által károsodott, „oxidált” formája). Ezt követően az érfal sejtjei és az immunsejtek közötti kölcsönhatás következtében az érfal simaizom-sejtjei fokozott növekedésnek indulnak, és kötőszövet-szaporulat jön létre a területen.
Ha az érelmeszesedés...
A mechanizmus részleteit intenzíven kutatják, számunkra azonban az első lépés a legfontosabb.
Tudjuk, hogy ereink nap mint nap mechanikai traumának vannak kitéve, hiszen tágulnak-összehúzódnak, tágulnak-összehúzódnak. Másrészt mozognak is, gondoljunk csak a hajlatokban lévő erekre, vagy a koszorúérre (ami ebből a szempontból az egyik legfontosabb). Ez a szívvel együtt folyamatosan mozog, sőt az izomba belépő ágakat kívülről még a szívizom is összenyomja.
Ez már éppen elég lenne ahhoz, hogy érsérülés alakuljon ki, mégis csak egyes esetekben jön létre a probléma. A sérülés gyakorisága az életkor előrehaladtával nő.
Ezen felül meg kell említeni a szöveti szinten jelentkező sav-bázis egyensúlyzavart, az elsavasodást, ami mai táplálkozásunk egyenes következménye és szintén a kötőszövet károsodását okozza. Ne feledkezzünk meg a baktériumok és vírusok által felszabadított kötőszövetbontó enzimekről, illetve az ezek elleni védekezés során keletkező szabadgyökök hatásáról sem!
A magas koleszterinszint növeli az érelmeszesedés kialakulásának valószínűségét, de nem feltétlen velejárója. Itt egy pillanatra érdemes elkalandozni. Hogy is van ez a magas koleszterinszinttel? A koleszterin csak oda rakódik le, ahol sérülés van, tehát nem lehet oki tényező. Persze az érsérülés kialakulását követően a koleszterin már könnyebben megtapad, főleg ha maga a koleszterin is károsodott (oxidált) formában van jelen. Ezzel nem azt szeretnénk sugallni, hogy nem kell rá odafigyelni, pusztán azt, hogy nem elég.
| Az alapvető építőkövek: Lizin és Prolin |
| A Lizin esszenciális aminosav, tehát táplálkozás útján kell pótolnunk. Legnagyobb mennyiségben a sörélesztőben, a hüvelyesekben, a tejtermékekben, a halban és értelemszerűen a húsokban (lévén ott is a kötőszövet fő alkotója) található. A prolin fél-esszenciális, ami azt jelenti, hogy képesek vagyunk előállítani, de megnövekedett igény esetén kívülről történő pótlásra is szükség van. |
Az ér falának stabilitását a sejtek közötti kötőszöveti rostok adják. Ezek a rostok fehérjékből épülnek fel, melyek alapvető építőkövei az aminosavak. Az aminosavak 30%-a Lizin és Prolin. Ezek a fehérjék hosszú, csavart és redőzött formájú láncokat alkotnak, amelyek egymással is összekapcsolódnak. Ezt úgy képzelhetjük el, mint egy drótkötél hálót.
Az így felépülő dróthálók az említett aminosavak révén kapcsolódnak egymáshoz úgynevezett hidroxi(OH)-hidakkal. Ez azért fontos, mert kialakulásukhoz C-vitaminra van szükség. Így már látható, hogy - antioxidáns tulajdonságán felül - miért is olyan fontos a C-vitamin pótlása.
Az érfal kötőszövete tehát állandó ártalmaknak van kitéve, melyek károsítják szerkezetét. Erre válaszképpen egy felépítő folyamat is zajlik, ami egy egyensúlyi folyamat. Ennek mindkét oldalát meg kell célozni a probléma sikeres kezeléséhez.
Csökkenteni kell a károsító hatásokat (antioxidánsok, lúgosító étrend) és támogatni a kötőszövet felépülését (Lizin, C vitamin).
Ezt követően kell megcélozni a vérzsírok eltéréseit, melyek néha a fentiek hatására is rendeződnek, mintegy azt sugallva, hogy csak egy elsődleges ok hatására borultak fel.
A legjobb kezelés a megelőzés. Ez a mondat elcsépelten hangzik, de ebben az esetben fokozottan igaz! Természetesen arról is vannak adatok, hogy megfelelő táplálkozási szokások kialakítása és étrend-kiegészítők alkalmazása mellett a folyamat visszafordítható.
Itt meg kell jegyeznünk, hogy nem a táplálkozás az egyedüli életmódbeli tényező, amely fontos szerepet játszik a megelőzésben. A legfontosabb a dohányzás elhagyása, hiszen ez a káros szenvedély az érelmeszesedés, illetve a szívinfarktus legfontosabb rizikótényezője. A másik lényeges tényező az elhízás, amely nemcsak a zsíranyagcsere zavara, hanem a hozzá kapcsolódó életmód miatt fontos.
Pszichológiai tényezőként az A-típusú személyiséget kell megemlítenünk (időmániás, türelmetlen, agresszív), az ilyen ember ugyanis hajlamosabb az érelmeszesedésre. Ennek oka valószínűleg az, hogy nem tudja hatékonyan kezelni a stresszt. A stressz okozta hormonális kilengések ilyenkor nem csillapodnak le megfelelő idő alatt, a kelleténél tovább fennmaradnak, annak minden következményével együtt.
Ezek után nézzük, milyen életmódbeli változtatásokat érdemes megfontolni, amelyek az érelmeszesedés és egyéb érrendszeri betegségek kockázatát is csökkentik!
Megfigyelések szerint a mediterrán diéta jelentősen mérsékli az érelmeszesedés rizikóját. Ennek lényeges eleme a napi többszöri zöldségfogyasztás, az értékes antioxidánsokat tartalmazó vörösbor fogyasztása, valamint nagy mennyiségű nyers olaj bevitele.
A zöldségfogyasztás azért is fontos, mert a zöldségek lebomlása során lúgos kémhatású bomlástermék keletkeznek, amelyek szöveti szinten jótékony hatásúak. Minél lúgosabb ugyanis a közeg, annál kevésbé tudnak károsítani a szabadgyökök. Emellett a növényi rostok fontos szerepet játszanak a koleszterin bélben történő megkötésében is. Ez azért fontos, mert hatásukra nemcsak a kívülről bevitt, hanem a máj által megtermelt koleszterin egy része is megkötődik.
A többszörösen telítetlen zsírsavak bevitele ugyancsak csökkenti az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát, mind a zsíranyagcsere javulása, mind a membránok védelme révén. Azonban ne feledjük, hogy a hőkezelés károsítja ezeket az olajokat, így kizárólag nyers fogyasztásuk (pl:salátaöntetként) ajánlott.
A dohányzás elhagyása az egyik legfontosabb tanács, melyet nem lehet elégszer hangsúlyozni. A nikotin közvetlen módon károsítja az érfalat, illetve fokozza a kötőszövetet bontó enzimek működését. A vérnyomás normális szinten tartása szintén fontos, a magas vérnyomás ugyanis az érfal nagyobb feszülését okozza, így érfalkárosodáshoz vezethet.
Mindezek mellett, a betegség megelőzése érdekében, megfelelő mennyiségű és minőségű testmozgás végzése is erősen javasolt!
A fentiekben már említettük a C-vitamin és a Lizin nevű aminosavak fontos funkcióját. A C-vitamint az állatok - a főemlősök, a tengerimalac, a füstifecske és néhány denevérfaj kivételével - képesek előállítani. Bennük nem is figyelhető meg érelmeszesedés, a néhol igen magas koleszterinszint ellenére sem. Ez is az érstabilitás fontossága mellett szól, és jelzi, hogy a C-vitamin folyamatos pótlása elengedhetetlen.
Nagyon sok szerző sokkal többet ajánl és én is ezek közé tartozom, de a tudományos vizsgálatok már a fent említett dózis esetén is kedvező hatásról számolnak be.
A lizin nélkülözhetetlen a kötőszöveti stabilitáshoz, így ennek pótlása is ajánlott, főleg magas koleszterinszint, vagy kialakult érelmeszesedés esetén. Legalább napi 500 mg szükséges a megelőzéshez, de súlyosabb esetekben nagyobb mennyiség javasolt. (Ez az aminosav egyébként vírusfertőzések, pl: herpes simplex esetén is fontos szerepet kap, mivel a vírusok sejtjeinkkel kötőszövet-bontó enzimeket termeltetnek, amelyek működését a Lizin közvetlenül gátolja.)
A nikotinsav (B3 vitamin), illetve a "nem kipirítós” inozitol-hexanicotinát csökkenti a máj koleszterin termelését, amely fontosabb tényező a koleszterinszint befolyásolásában, mint a táplálkozás.
Ezen kívül csökkenti még a lipoprotein A (erről a zsíranyagcserénél olvashat bővebben), a trigliceridek és a fibrinogén (a véralvadásért felelős fehérje) szintjét is. Ezáltal nem csak az érelmeszesedés ellen véd, hanem az infarktus kialakulásának kockázatát is csökkenti. Ne feledjük, hogy minden B-vitamint B-komplex formájában, együtt érdemes fogyasztani, így biztosítva az egyensúlyt!
A Q10 az egyik legfontosabb antioxidáns kiegészítő, amely a szív- és érrendszeri betegségek számos formája ellen véd. Óvja az LDL koleszterint az oxidációtól, illetve támogatja a szívizom normális funkcióját. Segíti az érfal sejtjeinek jobb energiafelhasználását, ezáltal véd a magas vérnyomás ellen, ami az érelmeszesedés fontos rizikófaktora.
A legfrissebb kutatási eredmények szerint a probiotikumok bevitele szerepet játszik a koleszterin széklethez való kötődésében, így hatékony kiürítésében. A bélflóra megfelelő egyensúlya emellett fontos a normális immunműködésekhez is. Ennek megőrzése azért is fontos, mert az immunrendszer egyensúlyzavara hozzájárul az érfal károsodásához.
Dr. Gulyás Tamás