„Itt jön, itt jön Bagaméri, ki a fagylaltját maga méri!” – biztosan sokan emlékeznek még az ifjúsági filmre, és annak kapcsán a gombóc-labda összefüggésre. Ez a jeges desszert máig töretlen népszerűségnek örvend, választéka egyre nő. Ám a hozzáadott "E"-k száma is. Azt pedig már rég homály fedi, valójában melyik nép az ötletgazda…
A történetírók szerint a hűsítő nyalánkság eredetileg az élelmes kínaiak fejéből pattant ki. Ők átadták tudásukat az araboknak, perzsáknak is, akik a Földközi-tenger környékére is elszállították a már bevált receptet. Még gyógyszerként is ajánlották az ókorban, és élénkítőként is. A XVIII. századig csak az igazán módos emberek engedhették meg maguknak, aztán feltalálták a fagylaltgépet, és elindult a (kis)üzemi fagylaltgyártás hódító körútjára.
De ne feledkezzünk meg a szicíliaik büszkeségéről a gelatóról se. A szigeten élők máig büszkén vallják magukat a fagylalt feltalálóinak. A legendák szerint a római időkben egymást váltó futárok hordták a jeget az Etna csúcsáról, hogy a nemesek ízesítve ehessék, ami a jégkása, vagyis a granita elődje, melyből kialakult a későbbiek folyamán a hideg, krémes cukrászremek.
Nem áll módunkban igazságot tenni a történetek valóságtartalma felett. Egy azonban bizton elmondható: ha nyár, akkor fagylaltszezon. Fogyasztói társadalmunk kötelező kelléke, amit mi sem mutat jobban, mint hogy annak fellegvárában, Amerikában még Nemzeti Fagylaltnap is van (július 18-án). Bár tényleg finom, hűsítő és kellemes gasztronómiai élmény, de mit is eszünk valójában?
Többféle gyártási eljárás közül válogathatnak napjainkban a cukrászok, például: készülhet hagyományos alapanyagokból, természetes ízesítő- és színezőanyagok hozzáadásával, vagy igazi gyümölcsökkel és csokoládéval. Ebben az esetben a jeges édesség sterilitását szavatolja elvileg a főzési eljárás, a csomagolás és a megfelelő fagyasztás. Jó, ha tudjuk, a boltokban kapható jégkrémeknek meg kell őrizniük állagukat egészen lejáratig.
|
Amit a fagylaltporról tudni érdemes |
|
|
|
Mi van benne: aroma, cukor, zselésítő anyagok keveréke, algákból kivont fehérje. A fagylaltpor fogyasztásához nem kötődik érdeke, nem táplál, csak finom. És mit szól az algafehérjéhez? Akárcsak az aszpikos felvágottban... Mit használjon helyette: fagyasztott joghurtot és igazi gyümölcsöt - ezekből ízletes, házi és egészséges fagylalt készíthető. |
Gondolom, nem árulunk el titkot azzal, hogy mind a készen vett jégkrém, mind a cukrászdák által készített fagylalt teli van hozzáadott E-számokkal. Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület hivatalos lapjának tesztelőcsapata 18 dobozos jégkrémet vizsgált meg szigorú pontrendszer szerint. A végeredmény: 4 kiváló, 11 jó, 3 elégséges. Akadt olyan doboz, melyről hiányzott a dézsmazár, a védőfólia, és volt köztük - laikus szemnek is feltűnően - egyszer már kiolvadt majd visszafagyasztott állapotú termék is. Tehát óvatosnak kell lennünk még fagylalt vásárlásakor is!
A vizsgálódás folyamán legalább 7-9 E-számot találtak az összetevők listáján. Nem is csoda, ha arra gondolunk, hogy minden egyes íz egy újabb adalék. A vanília ízt a vanilinnel érik el, mely aromát a papírgyártás melléktermékéből állítják elő – persze az igazi vaníliarúd máig a világ egyik legdrágább fűszere. Az eper és málna aroma fűrészporból készül, míg az amerikai élelmiszerhatóság által engedélyezett kármin színezék előállítására használt cochineal névre hallgató összetevőket perui, bolíviai, chilei és afrikai nőstény (bíbortetű) bogarakból nyerik.
Továbbá a fagylaltot édesítik, és növelik tömegét maltodextrinnel – melyet egyébként öt cukormolekulából áll a kristálycukor egyéhez képest. Az állagát feljavítják a nehezen emészthető, és bélrendszeri panaszokat okozó polydextrózzal. Light termékeket ez esetben is előszeretettel édesítik szorbitollal, malitollal és mannitollal, melyek bár a fogszuvasodás veszélyét csökkentik, erős hashajtó tulajdonságúak. No, és persze a kétes hírnévnek örvendő aszpartmanról se feledkezzünk meg. Száz tanulmány sem igazán tudta eldönteni, most jó-e nekünk vagy sem. Egy biztos, nagyon sok kutatás bizonyította már be, hogy nem ürül ki a szervezetből, majd felhalmozódva idegméreggé alakul. Vagyis: jobb félni, mint megijedni! Persze tartalmaznak ezek a dobozos nyalánkságok azért természetes anyagokat is – hogy legyen néhány jó pontjuk, ha ez annak számít – glicerint a víztartalom, karobport és guargumit a jó sűrűség kedvéért.
Otthon is készíthetünk fagyit, de biztos, több időbe telik majd, mint a készet elővenni a hűtőből. Számos receptet találhatunk internetes keresőkbe beírva, azért egy könnyen variálhatót mi is tudunk nyújtani: 5 tojás sárgáját ki kell keverni 5 evőkanál cukorral. Közben kemény habbá verünk külön-külön 5 fehérjét és 4 dl tejszínt. Ezeket laza mozdulatokkal összekeverjük, majd ízesíthetjük ízlés szerint csokival, friss gyümölcsökkel. Csészékbe töltve fagyasszuk legalább két óra hosszat.
|
Típusok és tartalmak |
|
|
Vetró Rita
