A téli hideg s szürke sötétség mindannyiunk hangulatára rányomja a bélyegét. Februárban már tűkön ülve várjuk, hogy kikecmeregjünk a télből - amikor azonban megérkezik a várva várt márciusi napsütés, kirügyeznek a fák és kinyílik a hóvirág, a felhőtlen öröm elmarad. Levertek, fáradékonyak, aluszékonyak, ingerlékenyek vagyunk, a depresszióhoz hasonló tüneteket produkálunk. Ezt nevezzük köznyelven tavaszi fáradtságnak. Tulajdonképpen mi okozza e kellemesnek nem épp nevezhető tünetegyüttest? Írásunk ennek jár utána.
Egy filozófiai felfogás szerint a minket körülvevő emberi kultúra a természetben életképtelen ember által teremtett mesterséges környezet, melyben már képes boldogulni. Ez napjainkra már olyan szintet ért el, hogy teljesen eltávolodtunk a természettől, így hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla, hogy minden technológiai fejlettség ellenére is még mindig részei vagyunk a természetnek, s vannak dolgok melyet bizony még mi sem vagyunk képesek befolyásolni. Az egyik ilyen a napsütéses órák száma, valamint az évszakok váltakozása. Itt jön képbe a tavaszi fáradtság is.
Mert legyen a globális felmelegedés akármekkora probléma, s legyenek a telek akármilyen enyhék, a föld nap körüli pályája, valamint, hogy melyik részét mennyi ideig éri a nap, még mindig nem módosult, így a tény, hogy az északi féltekén télen rövidebbek, nyáron pedig hosszabbak a nappalok, biztos lábakon áll. Ezt mi itt Magyarországon, a mérsékelt égövben a 4 évszak váltakozásaként érzékeljük. Télen minden raktározásra, túlélésre rendezkedik be, s legközelebb tavasszal kap újra lendületet. Tavaszi fáradtság akkor alakul ki, amikor ennél a váltásnál a szervezetben átmeneti hormoningadozás lép fel.
Alapvetően két hormon okozza a bonyodalmat: az alvásciklust szabályzó melatonin, valamint többek között a boldogságért felelős szerotonin-szintet. Télvíz idején kevesebb fény ér minket - ami a fény hatására termelődő szerotonin termelését erőteljesen visszaveti.
Szervezetünknek pedig idő kell, míg a fény hatására újra elkezdi termelni a szerotonint. A kevés napsütés miatt viszont a melatonin termelése vesz nagyobb fordulatszámot. Amikor tavasszal több napfény ér bennünket, kevesebb melatonin termelődik, ennek hatása az átmeneti alvászavar. Szervezetünk tehát a téli “energiatakarékos” üzemmódból” nem minden zökkenő nélkül vált át a tavaszi pörgésre. De valóban csak a hormonokról van itt szó?
Kora tavasszal tapasztalt bágyadtságunkat, a tavaszi fáradtságot azonban nem kizárólag a fent említett hormonok váltakozása, hanem a kiürült vitamin és ásványi anyag raktárak is okozzák.
Ősszel, de különösen télen kevesebb nyers zöldséget, gyümölcsöt fogyasztunk; a boltokban kapható, zömében külföldről importált üvegházi növények vitamintartalma csekély. Azok a vitaminok, melyek napfény hatására termelődnek a téli sötétség alatt jelentősen megfogyatkoztak. Ennek tipikus példája a D-vitamin, mely többek között hangulatunk, hormonszintünk szabályozásában is részt vesz, hiánya pedig levertséget okoz. Vitaminkészleteinket tehát mihamarabb fel kell tölteni.
Télen, leszámítva azokat a megrögzött egyéneket, akik még mínuszokban is a futópályákat vagy bicikliutakat róják, rendszerint kevesebbet mozgunk, többek között a beszűkült lehetőségek miatt. Ez azonban nagy hiba lehet, mivel izmaink elernyednek, elpuhulnak, minek következményeként kisebb erőkifejtésre vagyunk képesek. Nagyobb gond, hogy a mozgáshiány miatt lassul keringésünk, anyagcserénk és romlik immunrendszerünk, ami meggyorsítja a tavaszi fáradtság kialakulását.
A tavaszi fáradtság bosszantó, de teljességgel természetes dolog, s mint olyan, hamar át lehet rajta lendülni. A lényeg ilyenkor az, hogy szervezetünket segítsük az átállásban.
Első és legfontosabb, hogy töltsünk minél több időt napon, szervezzünk szabadtéri programot. Ha csak tehetjük, válasszuk a sétát autó/tömegközlekedési eszköz helyett. Ha már enyhe az idő, öltözzünk minél kevesebbet takaró ruhába, hogy minél nagyobb bőrfelületet érjen fény. Ennek hatására növekszik a szerotonin és D-vitamin termelés, ami javítja hangulatunkat és feltölt energiával.
Tavaszi fáradtság elleni másik kiváló módszer a rendszeres testmozgás. Ezzel nem csak izmainkat erősítjük, de serkentjük keringésünket, anyagcserénket, beindítjuk a méregtelenítést, megerősítjük immunrendszerünket. Testmozgás közben endorfin termelődik, mely jelentős stresszcsökkentő, hangulatjavító hatással bír. Az olyan edzésformák, mint futás, biciklizés tavasszal a legideálisabbak, mivel nem tudunk annyira kimelegedni, mintha kánikulában csinálnánk. Tavaszi fáradtság kiváló ellenszere a túrázás.
Frisss zöldségek, gyümölcsök bőséges fogyasztásával újra feltölthetjük megcsappant vitamin és nyomelem készleteinket tavaszi fáradtság ellen. Fogyasztás előtt alaposan tisztítsuk meg a zöldségeket, ugyanis növényvédőszer maradványok lehetnek rajta, ami negatívan befolyásolhatja hormonháztartásunkat.
A téli étrendet jellemző zsíros, nehéz ételek összeadva a mozgásszegény életmóddal a méreganyagok felhalmozódását idézik elő, melyet méregtelenítő kúrával tudunk legkönnyebben kiüríteni. Nem kell itt semmi bizarr csodakészítményre gondolni, bőséges folyadékfogyasztás, egy-egy természetes anyagcsere-felpörgető tea kiválóan megteszi a dolgát. Májunk munkáját segíthetjük brokkoli, karfiol, alma és tojás étrendünkbe iktatásával.
Vitaminraktáraink feltöltésére is gonddal kell lennünk. A tapasztalat azt mutatja, hogy ilyenkor a zöldség és gyümölcsfogyasztás önmagában nem elég, ezért az immunerősítő C-vitamint, a hormonháztartás szabályozó D-vitamin, valamint az idegi működést segítő B-vitaminok szedésével is tehetünk a tavaszi fáradtság legyőzéséért. Omega-3 zsírsav fogyasztása olívaolaj, kókuszolaj formájában szintén jótékony hatással van szervezetünkre.
Sass Luca