Az étkezési szokásaink meghatározzák immunrendszerünk állapotát. A dolog érdekessége, hogy egyszerű változtatásokkal is sokat tehetünk szervezetünk védekezőképessége érdekében.

Szervezetünk védelme bonyolult működések sokasága révén valósul meg. Ezt a feladatot az immunrendszer látja el a különböző vér és csontvelői sejtek által, melyek szoros kölcsönhatásban állnak a belekben található baktériumokkal. Az étrend ennek megfelelően több ponton is javíthat vagy ronthat a védekezőképességen.

Az egyik fő védelmi vonalunk a gyomor

Szervezetünk első védelmi vonala a bőr, a tüdő és a gyomor, hisz itt találkozunk először a kórokozókkal. Táplálkozás szempontjából most a gyomrot nézzük meg.

A gyomor a maga 1-2-es pH-jával erősen savas közeget biztosít minden bele kerülő tápláléknak. Ezt a savasságot az étkezések közötti időszakban fenn kell tartani, nem szabad például folyamatos lúgosítással beleavatkozni működésébe.

A beleinkben kerülő kórokozók, versengésbe kezdenek az ott található “jó” baktériumokkal. A vékonybélben alig van baktérium, ha van, főként lactobacillusok találhatók benne. A végső szakaszon már egyre több a vastagbélre jellemző baktérium is megjelenik. A vastagbél viszont tele van baktériumokkal, amelyekkel kölcsönösen előnyös együtthatásban (szimbiózisban) élünk. Ezek a baktériumok küzdenek az élettérért, de ezen túl folyamatos kölcsönhatásban vannak az immunsejtekkel is, és “bemutatják” számukra a “rossz” baktériumokat.

A „jó” és a „rossz” baktérium hatása szervezetünkre

A védekezést tehát azzal is javíthatjuk, ha a jó flórát támogatjuk. A “jó” baktériumokat a komplex szénhidrátok és a rostok táplálják. A “rossz” baktériumok az egyszerű cukrokat, finomított szénhidrátokat és az állati fehérjéket részesítik előnyben. A titok tehát a magas rosttartalmú táplálkozás a cukros dolgok kiküszöbölésével, és az állati fehérjék nem mindennapos fogyasztásával.

Emellett a magas édesség és cukorbevitel azért is káros, mert a már szervezetünkbe jutó kórokozók szintén ezzel táplálkoznak, így a vércukorszint kiugrások nagyon előnyösek számukra.

Zöldségek és gyümölcsök étkezéseinkben

Javasoljuk tehát, hogy fogyasszon sok-sok zöldséget és nem magas cukortartalmú gyümölcsöket. A gyümölcsök ugyanis nem károsak, ha nem nagy mennyiségben visszük be azokat. Ennek legjobb módja, ha egészben és nem feldolgozva, préselve fogyasztjuk azokat. A gyümölcslevek készítése során sok rost vész kárba. Ha még a rostok ott vannak (bár lé formájában sokkal többet tudunk elfogyasztani belőle), azok cukortartalma sokkal gyorsabban hozzáférhető mind a bélbacik, mind a szervezet számára.

A zöldségekre visszatérve, azt is meg kell jegyezni, hogy azok nem csak rosttartalmuk miatt nélkülözhetetlenek. Ugyanis a zöldségek számos olyan antioxidáns és - a szervezetet különféle módokon támogató hatású - hatóanyagokat tartalmaznak, amelyek nélkülözhetetlenek az egészséges immunrendszer működése szempontjából. Éppen ezért, külön meg kell jegyezni a leveles részeket, a fűféléket és a csírákat.

A zöldségeket régen sokkal nagyobb mennyiségben és sokkal változatosabban fogyasztottuk, mint manapság, pedig ezek nagyon hasznosak lehetnek kiegészítés gyanánt a sokféle növényt tartalmazó zöldségpor koncentrátumok, a szuperzöldek mellett. Ezeket ugyan lúgosító táplálkozás részeként szokták javasolni, de fogyasztásuk messze túlmutat azon és nem csak lúgosításként alkalmazhatóak. Napi 2-3 g mennyiség elfogyasztásával biztosítható a megfelelő napi növényi hatóanyag bevitel, noha a vitaminszükségletet nem fedezi.

Dr. Gulyás Tamás