Földünknek vannak olyan pontjai, ahol sokkal többen élik meg az idős kort, mint bárhol máshol a világon. Peru, Mexico, India, Kína, Tibet vidékén az emberek életerősebbek, bizonyos betegségek ismeretlenek számukra. Köszönhető ez a kristálytiszta víznek és levegőnek. A globális civilizáció fejlődése, a nagyfokú termelés-növekedés, a természeti erőforrások mértéktelen kiaknázását és világméretű környezet szennyezést vont maga után. A jóléti társadalmak fogyasztói szokásai szintén negatív irányba befolyásolják a Föld oxigén készletével való gazdálkodást.

Káros környezeti hatásoknak vagyunk kitéve életünk szinte minden területén. Táplálkozásunk, oxigén felhasználás szempontjából különös jelentőséggel bír. Ételeink, italaink mesterséges anyagtartalma jelentős mértékben megnöveli szervezetünk oxigén szükségletét. Tudományos kutatások bebizonyították, hogy a zsiradékokban és proteinben gazdag tápláléknak nemcsak alacsony az oxigén tartalma, de oxigént vonnak el a szervezettől emésztésük során. A helytelen étrend és az oxigénhiányos állapot közötti összefüggésről írt kutatásában Waves Forest biokémikus (megjelent a portlandi "Bio/Tech News" időszakos tájékoztatóban) rámutat arra, hogy a „junk food”/ értéktelennek nevezett gyorséttermi kínálat növeli a stresszt. (http://www.hix.com/arch/page=issue&issueid=63767)

Mindemellett a dohányzás, a túlzott gyógyszerfogyasztás, a rossz testtartás, a mozgáshiány, a felületes légzés jelentősen lecsökkentik a sejtek rendelkezésére álló oxigén mennyiségét. Nehezíti az oxidációs folyamatot ezen kívül, a mesterséges fény okozta elektroszmog szennyezés is.

Az oxigén tehát - bármilyen forrásból származzon - létszükséglet az egészség megőrzéshez, gondoskodnunk kell annak pótlásáról! Több módja is van annak, hogy elegendő oxigént juttassunk a véráramlatba. Először is gyakrabban tartozkodjunk oxigéndús környezetben például erdőben vagy vízparton. Másodszor, napjában akár többször is gyakoroljuk a jógából ismert, hasi légzést. Indiában ugyanis úgy tartják, hogy aki félig lélegzik, az félig él. Ez a fajta légzéstechnika, a felületes kapkodó lélegzéssel ellentétben a tüdő oxigén kapacitásának teljes egészét kihasználja. Rövid időn belül frissnek és erősnek érezhetjük tőle magunkat. A rendszeres sport szintén fokozza az oxigénellátást és ezzel a tüdőn keresztül történő kiválasztást. Ilyenkor pulzusszámunk megemelkedik, keringésünk megélénkül, a vér oxigéndúsabbá válik, javul a sejtlégzés. Ha nem tudunk napi szinten oxigéndús környezetben sétálni, vagy nem gyakoroljuk a mély légzést rendszeresen, még mindig marad egy-két hatásos eljárás oxigénszintünk növelésére.

Az egészséges táplálkozáson, a rendszeres mozgáson kívül, a bőséges folyadék utánpótlásról sem szabad elfelejtekeznünk, amikor oxigén növelésről beszélünk.

A víz szerepe

Mivel a víz nemcsak létfontosságú tápanyag, hanem régóta bevált gyógyító szer is, hatásos eszköz szervezetünk oxigénpótlása szempontjából. A víz az oxigén után a második legfontosabb anyag, amire az emberi szervezetnek szüksége van. Szervezetünk körülbelül 60%-a víz, mennyisége életkor szerint változik. Csecsemőkorban 80%, felnőttkorban 60%, időskorban, pedig 40%-ra csökken. A testünk víztartalmának 2/3-a a szövetekben, sejtekben található, a többi a vérben kering.

Sajnos, ma az emberiség fele krónikusan vízhiányos. A vízre, rendkívüli módon rá vagyunk utalva. Jelzi ezt a következő 3-as alapszabály is, miszerint: legfeljebb 30 napig élhetünk élelmiszer nélkül, 3 percet oxigén nélkül és csak 3 napot folyadék nélkül.

A vízhiánynak (dehidratáció) nagyon komoly következményei vannak. Testünk már 1% vízhiánynál szomjúsággal jelez, 2%-os folyadékveszteség viszont megzavarhatja a rövid távú emlékezetet, nehézséget okozhat az alapműveletek elvégzésénél. 3%-os hiány esetén csökken az anyagcsere, 5%-os hiány enyhe lázat idézhet elő. 10%-os hiány a vese működés leállását és izomgörcsök fellépését okozhatja. 20%-os veszteségnél a szervek működése fokozatosan leáll, és ez halálhoz vezethet.

A Washingtoni egyetem felmérése szerint:

1 pohár víz maradandóan csökkentette a diétázók 100%-nak az éhségérzetét. 5 pohár víz napi elfogyasztása 45%-al csökkenti a vastagbélrák, 79%-al a mellrák, 50%-al a hólyagrák esélyét. 8-10 pohár elfogyasztása a hát és ízületi fájdalomban szenvedők 80%-nak csökkentette a fájdalmát.

Ha kevesebb vizet iszunk a kelleténél, hajlamosabbak vagyunk túlenni magunkat, mert agyunk nem tesz különbséget éhség és szomjúság között. A víz azon kívül, hogy csillapítja éhség érzetünket, növeli a zsíranyagcserét és hozzájárul karcsúságunk megőrzéséhez. Sok embernél az elégtelen folyadékbevitel a zsír lerakódásához vezet, az izomzat elernyedéséhez és a rossz emésztéshez. Vízivással enyhíthetjük a gyomorfájdalmakat, megőrizhetjük izmaink, izületeink hajlékonyságát, lassítva ezáltal az örgedés folyamatát.

A szívműködést és a vérkeringést egyaránt erősíti a rendszeres és elegendő víz utánpótlás.

A bőr hidratációja is normalizálódik, simább, puhább, rugalmasabb lesz, ha sok vizet iszunk. Agyunk több mint 90 százalékban vízből áll, ezért hatékony működéséhez, a fáradtság a stressz kezeléséhez, a megfelelő koncentrációhoz elengedhetetlen a víz igényünk rendszeres kielégítése.

A szervezet állandóan üríti magából a folyadékot, melynek mennyisége normális hőmérsékletnél, megerőltetés nélkül 2,5 liter naponta, kánikulában, aktív sportolás közben akár több tíz liter is lehet. Az évszakok is különböző módon befolyásolják folyadék háztartásunkat. Nyári forróságban akár 3-4 literre is szükségünk lehet.

Az elvesztett folyadékot a nap folyamán egyenletesen elosztva kell pótolnunk! Aki mindig csak akkor iszik, amikor már nagyon szomjas, az tulajdonképpen árt ezzel a szervezetének, mivel a szomjúság a test egyik vészjelzése. Szervezetünknek akkor is szüksége van a folyadékra, amikor nem érezzük szomjasnak magunkat. Bizonyos korosztályoknál előfordul, hogy a szomjúságérzet nem működik megfelelően. Idősebb emberek, illetve a kisbabák, kisgyerekek szervezete könnyen veszít folyadékot magas láz, vagy hasmenés, hányás esetén. Náluk fokozottan oda kell figyelni a folyamatos utánpótlásra.

Egészségünk szempontjából nem mindegy mit iszunk!

Biztos, hogy alapvetőn a víz a legjobb folyadék a szervezetünk számára és nem a cukros, színezőanyagokkal teli üdítőitalok. A megfelelő napi víz mennyiség pótlásához hozzájárulhatnak a magas víztartalmú gyümölcsök és levesek is. A kávé, kóla és az alkohol tartalmú folyadékokról azt kell tudni, hogy dehidratáló (folyadék elvonó) folyamatot indítanak el szervezetünkben, így ezek nem oltják szomjunkat és nem alkalmasak folyadék utánpótlásra. A tea jó hatással lehet szervezetünkre, ám ezzel sem szabad túlzásokba esni, mert szintén vizet vonhat el szervezetünkből.

Mivel egyre többet hallunk vezetékes ivóvizeink szennyezettségéről, sokan inkább a különböző ásványvíz fajtákat részesítik előnyben. Jelen cikkünkben nem kívánunk állást foglalni sem a csapvíz, sem pedig a palackozott vizek mellett. A lényeg, a vízivás! Az ásványvíz fogyasztásakor viszont érdemes megnézni, milyen az adott víz ásványianyag összetétele, mert rendszeres fogyasztás esetén, bizonyos ásványi anyagok egyoldalúan felhalmozódhatnak a szervezetünkben, s az akár káros is lehet.

Összefoglalva a víz nélkülözhetetlen szervezetünk méregtelenítése, a hatékony oxigén növelés szempontjából. A napi rohanás közben pedig érdemes, egy-egy pillanatra kikapcsolni, mélyet lélegezni és közben tudatosítani magunkban, hogy szervezetünknek most azt adjuk, amire a legalapvetőbben szüksége van.

Tárczy Judit