Tudta, hogy ma van a Nemzeti Rákellenes Nap? Ugye Ön is rendszeresen jár szűrővizsgálatokra?

A Magyar Rákellenes Liga azért szervezi meg a Nemzeti Rákellenes Napot immáron 20 éve, hogy felhívja a figyelmet a rettegett betegségre, a szűrővizsgálatok fontosságára, s felkeltse a felelősséget az emberekben saját maguk iránt. Miért pont április 10.? Mert ez dr. Doblinger Gyula (sebész, egyetemi tanár) születésnapja, aki 1902-ben alapította meg az első Országos Rák Bizottságot.

A Nemzeti Rákellenes Nap apropóján összegyűjtöttünk pár elengedhetetlen információt a rákszűrésekkel kapcsolatban. Érdemes továbbolvasni!

Túl kevesen és túl későn mennek szűrésre

A szűrések azért olyan fontosak, mert általuk akkor is fény derülhet egy-egy betegségre, ha az illető teljesen tünet- és panaszmentes. A legtöbb ember azt gondolja, hogy a rák halálos betegség, de ennek nem feltétlenül kéne így lennie! A helyzeten sokat javítana, ha a lakosság rendszeresen eljárna szűrésekre. Csak az a probléma, hogy mi, magyarok ritkán, és esetenként túl későn megyünk szűrésekre. Vegyünk két megdöbbentő példát a szervezett szűrővizsgálatokkal kapcsolatban: Magyarországon a behívottak 30%-a vesz részt emlőszűrésen, és kevesebb, mint 10% nőgyógyászati szűrésen. Az is tudvalevő, hogy hazánkban az átlagosnál jóval több idő telik el az első gyanús tünetek megjelenése és az orvoshoz fordulás között. Kicsit sem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy a helyzet elszomorító.

Miért nem megyünk szűrésekre?

Sokszor hallott kifogások ezek, de saját magunk érdekében ne hagyjuk, hogy az efféle gondolatok gátoljanak minket. Tünetekkel és tünetek nélkül is rendszeresen vizsgáltassuk meg magunkat orvossal. Ne várjunk hónapokat, ha bármilyen panaszt vagy elváltozást észlelünk magukon, forduljunk azonnal orvoshoz. Ne számítsunk arra, hogy a tünetek majd maguktól elmúlnak, ne halogassunk, ne kockáztassunk. Az idejekorán, még korai stádiumban felfedezett betegségek ugyanis jobb eséllyel gyógyíthatóak. Adjuk meg magunkat ezt az esélyt: járjunk rendszeresen szűrésekre! Az orvosok csak azon tudnak segíteni, aki elmegy hozzájuk.

Most vegyünk szemügyre pár rákszűréssel kapcsolatos tudnivalót!

Arra kerestünk a választ a lenti 4-féle rákszűrésnél, hogy milyen gyakran érdemes részt venni rajtuk, hány éves kortól ajánlottak, és mire is számítsunk a szűrés során.

Emlőrák szűrés

• Hány éves kortól ajánlott a szűrés és milyen gyakran? Röntgenes mammográfia kétévenként indokolt 45-65 év közötti nőknél (ők állandóan kapnak behívót szűrésre). 45 éves kor alatt pedig évente javasolt tapintásos emlővizsgálat és ultrahangos vizsgálat. Indokolt esetben mammográfia is szóba jöhet 45 év alatt, de mivel az mégiscsak röntgensugár, évente történő alkalmazása nem javasolt.
• Mire számítsak a szűrés során? A mammográf röntgensugárral működik, s többnyire tapintásos vizsgálat is követi. Ultrahangos emlőszűrésnél vizsgálófej és a bőrre felvitt zselés anyag segítségével monitorozzák az emlőket. Előbbi legtöbbször fájdalommal jár, utóbbi viszont fájdalommentes.
• Önvizsgálat? 20 éves kortól kezdve nélkülözhetetlen a havi rendszerességű önvizsgálat, különösen azoknál, akinek a családjában fordult már elő emlődaganat. Önvizsgálatot a menstruáció utáni napokban érdemes tartani, jól megvilágított tükör előtt, akár fürdés közben. Először nézzük meg az emlőket, hogy látunk-e különbséget közöttük, változást rajtuk, majd jobb kezünk 3 középső ujjával laposan, körkörös mozdulatokkal tapogassuk végig a bal mellet, miközben bal kezünket felemeljük, utána pedig cseréljünk oldalt. Ezt követően 2 kézzel tapogassuk át a bimbóudvar mögötti területet.
• Mik a figyelmeztető jelek? Ha valahol csomót érzékelünk, vagy azt vesszük észre, hogy az emlő alakja torzul, esetleg véresen váladékozik, viszket, duzzadttá válik, akkor forduljunk sürgősen orvoshoz.

Méhnyakrák szűrés

• Hány éves kortól ajánlott a szűrés és milyen gyakran? 25-65 év közötti nők esetében évente javasolt egy teljes körű nőgyógyászati vizsgálat.
• Mire számítsak a szűrés során? A pár perces, kis kellemetlenséggel járó vizsgálat során a nőgyógyász kézi vizsgálatot végez, megtekinti a méhnyak felszínét, illetve váladékot vesz a méhnyakról. A méhnyakszűrés nemcsak daganatsejtek, hanem gyulladás, fertőzés kimutatására is alkalmas.
• Mik a figyelmeztető jelek? Ez a ráktípus nem okoz kezdetben semmiféle tünetet, épp ezért kiemelten fontos a szűrésen való gyakori részvétel.

Anyajegyszűrés, melanóma szűrés

• Hány éves kortól ajánlott a szűrés és milyen gyakran? 20 éves kortól évente, sok anyajegy esetén félévente ajánlatos a bőrgyógyászati szűrővizsgálat elvégzése.
• Mire számítsak a szűrés során? A néhány perces, fájdalommentes vizsgálat során a bőrgyógyász dermatoszkóppal ellenőrzi az anyajegyeket, hiszen ezekből sokszor alakul ki rákos elváltozás.
• Önvizsgálat? Havonta nézzük át a teljes bőrfelületet, ne hagyjuk ki az olyan részeket sem, mint a talp, a fejbőr vagy az ujjak közötti terület.
• Mik a figyelmeztető jelek? Ha megváltozik az anyajegy színe, mérete, alakja, netalántán véressé, váladékossá, fekélyessé válik, akkor azonnal forduljunk orvoshoz.

Hererák szűrés

• Hány éves kortól ajánlott a szűrés és milyen gyakran? 50 éves kortól évente, de önvizsgálatra már a kamaszokat is érdemes rászoktatni. A here tumorok ugyanis a fiatal korosztályt is érintik.
• Mire számítsak a szűrés során? Laboratóriumi vérvizsgálat után ultrahanggal vizsgálják meg az illetőt.
• Önvizsgálat? Havonta érdemes önvizsgálatot tartani, leginkább fürdés után, mert ilyenkor a herezacskó ellazul, és a herék jobban tapinthatóvá válnak.
• Mik a figyelmeztető jelek? Az nem baj, ha a két here nem egyforma nagyságú, de ha csomót vagy furcsa elváltozást vesz észre valaki, akkor ajánlatos időpontot kérni egy orvoshoz.

Ön mikor volt utoljára szűrővizsgálaton?

Kató Iringó