Az élelmiszeripar óriási túlkínálata és a mozgásszegény életforma együttesen megnehezítik a tudatos vásárlási szokások és az egészséges életmód kialakításának gyakorlatát.
Évmilliókon keresztül arra voltunk rákényszerítve, hogy a bevitt tápanyagokat minél hosszabb ideig, minél hatékonyabban megőrizzük. A hús a szervezetet gyorsan juttatja nagy mennyiségű kalóriához. Magas a fehérje, koleszterin, zsír és ásványi anyag tartalma.
A növényi és állati eredetű fehérjék legfontosabb tulajdonsága, hogy nélkülözhetetlen testépítő vegyületek. A zord időket megélt emberiség nem élhette volna túl hús és só fogyasztás nélkül. Többnyire ugyanis olyan vízben kevésbé oldható anyagokat tartalmaznak, amelyek nem tudnak a vizelettel könnyen eltávozni.
Az ember számára a só életfontosságú anyag, legkönnyebben a hús fogyasztás révén jut hozzá a szervezet. A hús sós íze nátrium tartalmának köszönhető. A só nem is olyan rég, még annyira értékes volt, hogy fizetőeszközként használták. Természetes körülmények között nem áll korlátlan mennyiségben rendelkezésre.
Az ipari forradalom viszont a sót könnyen hozzáférhetővé tette. Így az egy főre jutó só fogyasztás a többszörösére nőtt. Hosszú idő elteltével kiderült, hogy a túlsózás magas vérnyomást, ez pedig bizonyos szervekben vérellátási zavarokat okoz. Főként ott, ahol az anyagcsere fokozottabb és az bőségesebb vérellátást igényel. A zsírokkal hasonló a helyzet, mivel biológiailag arra vagyunk determinálva, hogy szeressük és annyit halmozzunk fel belőle, amennyit csak lehet.
Régen egy kiadós telet vagy éhínséget csak úgy volt képes elviselni az ember, ha elég tartalékkal rendelkezett. Ennek hiányában akár az életét tette kockára. Magas kalória tartalmú zsír és fehérje szükségletünket leginkább hús, tojás, tej és tejtermékek fogyasztásával tudjuk fedezni.
A ma élő civilizált emberiség számára viszont óriási veszélyekkel jár a túlzott cukor és zsírbevitel. Az élelmiszeripar óriási túlkínálata és a mozgásszegény életforma együttesen megnehezítik a tudatos vásárlási szokások és az egészséges életmód kialakításának gyakorlatát. A zsíros, túlsózó konyha, a gyorsétkezdék kínálata mind károsan befolyásolják életmódunkat, egészségi állapotunkat.
A magas energia tartalmú ételek fogyasztásával nehezebbé válik szervezetünk fehérje anyagcseréje. A keletkező salakanyag-többletet és a fölösleges só mennyiséget ugyanis a vese egy idő után képtelen kiválasztani.
Ahogy a kiválasztás romlik, ezek vérszintje nagymértékben megemelkedik. A magas vérnyomáson kívül a szív, az agy és a vese károsodik ebben az esetben leginkább. A többlet szénhidrát fogyasztás során zsírrá alakult szénhidrátok szintén terhet jelentenek a szervezet anyagcsere folyamataira.
Növekszik ezzel nemcsak a cukorbetegség, hanem egyéb járulékos betegségek kockázata is. Mindenképpen ajánlatos tehát célszerűtlen étrendünkön módosítani, ha evési kényszerben szenvedünk, vagy étlapunkról hiányoznak az alacsonyabb energia tartalmú, szénhidrát gazdagabb (pl.: gyümölcs, zöldség, magas rosttartalmú gabonafélék) táplálékok!
A mennyiségi étkezés helyett, próbáljuk meg a mértékletességen és változatosságon alapuló minőségi szempontokat szem előtt tartani! Nem szabad azonban aláértékelni hogy „éhségtoleranciánkat” nagymértékben meghatározza egyéni pszichés alkatunk (az ételek illatára, látványára, ízére vonatkozóan) és az étkezéssel kapcsolatos tapasztalatink (aktuális hangulati életünk, társas környezetünk táplálkozásra vonatkozó sémakészlete és az úgynevezett „sajátélmény”).
Saját magunknál senki nem tudja jobban, hogy mi az, amit szeretünk. Egyéniségünkre van bízva, hogy felismerve a változtatás szükségességét élünk-e a lehetőséggel, szánunk-e időt rutin cselekvéseink átprogramozására.
Rohanó életmódunk megnehezíti ugyan számunkra a „többször kevesebbet” evés gyakorlati kivitelezését, a mértékletes étrend azonban pozitív hatást gyakorol viselkedésbeli túlzásainkra az élet más területein is. Óhatatlanul más szemmel látjuk a világot, másképpen osztjuk be időnket, energiáinkat.
Az útközben bekapott hamburger helyett, válasszunk nyugodtabb körülményeket étkezésünkhöz! Ilyenkor fontos, hogy terített asztal mellett ízletes, zamatos ételeket fogyasszunk. Tudatosítsuk magunkban, hogy alkalmanként megérdemeljük, sőt kívánjuk is, hogy a szép körülmények között valóban jól lakjunk. Ha már nagyon muszáj bekapni egy-két falatot, akkor azt együk, amire vágyunk. Higgyük el, a pótszer pótszere, végül sosem válik be.
Végezetül tervezzünk saját étlapot, amelyben az ételeket tápanyagbőségük és a test igényeinek megfelelően csoportosítjuk. A négy fő ételcsoport: a keményítőt tartalmazók, a zöldségek és gyümölcsök, a hús, hal és más proteint tartalmazó ételek, a tej és tejtermékek. Ezekből minden napra biztosítjuk szerveztünk vitaminszükségletét. Az ötödik kisebb csoportba tartozik a zsír, olaj és cukor, melyekre csak kisebb mennyiségben van szükség.
Az étrend 1/3-át képezzék a krumpliból, barna kenyérből, zabpehelyből és gabonából készült komplex szénhidrátok, amelyek energiával látják el a szervezetet és elősegítik a hatékony bélműködést. A finomított lisztből és fehér cukorból készült élelmiszerek ugyan gyorsan emelik a vércukorszintet, viszont károsan befolyásolják az anyagcsere folyamatokat. Egyértelműen a teljes kiőrlésű gabonából készült kenyerek fogyasztását ajánljuk, ezek ugyanis több vasat, B-vitamint és tápláló rostot tartalmaznak.
Naponta legalább öt alkalommal együnk gyümölcsöt, zöldséget! A gyömölcs, a zöldség a legfőbb C-vitamin forrás, amiből keveset tud a szervezet raktározni, ezért naponta kell pótolni! Tartalmaznak még cukrot, keményítőt, rostot, ásványi anyagokat, vitaminokat.
A magas rosttartalom miatt, inkább együk nyersen a gyümölcsöket, mint ivólé formájában. Még a frissen facsart gyümölcslevek sem tartoznak az egészséges étrendbe. Helyette inkább vizet igyunk! Minél több színű zöldséget, gyümölcsöt fogyasztunk, annál többféle vitaminhoz, ásványi anyaghoz jut szervezetünk.
A lencse, csicseriborsó, bab, csonthéjasok protein és ásványi anyagokban gazdag élelmiszerek. Méltánytalanul felejtkezünk meg a zöldségekben meglévő szénhidrát tartalom fontosságáról. Nagyobb jelentőségük abból adódik, hogy a szénhidrátok a zöldségekből sokkal egyenletesebben szabadulnak fel, mint a gyümölcsökből.
Az egészséges táplálkozásba jól beilleszthető kis zsírtartalmú hús a csirke, sovány sertés, marha, nyúl és vadhúsok, valamint különösen értékesek a tengeri halak. A hal fontos jód-forrás, az olajos halak /hering, makréla, lazac/ omega-3 zsírsavat tartalmaznak, amely serkenti az agyműködést. A sózással mindenképpemértékletesen bánjunk. Ha lehet a tengeri és a jódozott sót részesítsük előnyben. Házilag is könnyen készíthetünk ételízesítőt, saját fűszereinkből és szárított zöldségekből. Ezek nem tartalmaznak mesterséges ízfokozókat, adalékanyagokat sem.
Fontos B2 és B12 vitaminforrás. A fehérje tartalmú ételek alapvető feladata, hogy proteinnel és könnyen felszívódó kalciummal látják el szervezetünket. Ezek elengedhetetlenek csontjaink, fogaink fejlődése szempontjából.
Sajnos a hőkezelés tönkreteszi azokat az enzimeket (pl: foszfatáz), melyek a kalcium felszívódásához nélkülözhetetlenek. Így kalciumpótlásra csak a frissen fejt, nem hőkezelt tej, vagy a sajtok alkalmasak, illetve az erjesztett ételek pl.: joghurt. A sajtok vásárlásánál kerüljük a lágy és penész érlelte vagy kék sajtokat!
Testünk csodálatos gépezet, amely azonnal elkezd tisztulni, amint megválik a felhalmozott felesleges anyagoktól. A súlycsökkenésen túl javul egészségi állapotunk és növekszik energiaszintünk. Kedves olvasóink, köszönjük, hogy velünk tartottak ismeretterjesztő barangolásunkon. Reméljük, cikksorozatunkkal sikerült a tudatos táplálkozáshoz háttérmagyarázattal szolgálnunk. Szeretnénk, ha a felesleges önsanyargatások helyett, minél többen tekintenének úgy az étkezésre, mint jóízű, egészséges örömforrásra.
Merjünk hát igényesek lenni!
Vitaminsziget.com