A hosszú, sötét, téli hónapokban fellépő fényhiány lehangolttá, tunyává és betegeskedővé tehet minket. Ismerjük fel a fényhiányt, és tegyünk ellene!
Lassan már kezdenek hosszabbodni a nappalok, de ez nem vigasztalja azt, aki kora reggel, sötét, hideg, nyirkos időben indul munkába, és esténként szintén sötétben érkezik haza. Aki klasszikus, fix munkaidőben dolgozik, az a téli hónapokban sajnos sok napfényhez nem jut. Pedig egy kis napsütéssel D-vitamint nyerne szervezetünk, aminek rendkívül jótékony hatása van immunrendszerünk és hangulatunk szempontjából egyaránt.
A napfény hiánya ráadásul rendkívül lehangoló, ezért mindenkit „téli alvásra” buzdít, és az arra hajlamos, érzékenyebb személyekben akár a depressziós tüneteket is fokozhatja. Tegyünk meg hát mindent, hogy a sötét téli hónapokban több fényhez jussunk!
Az őszi-téli depresszió, a szezonális affektív zavar egyik legfontosabb oka a fényhiány. Ahol magasabb a napsütéses órák száma, ott érdekes módon a betegség nem jelentkezik, de az északi országokban, Skandináviában viszont nagyon gyakori, és hazánkban sem ismeretlen. A szezonális depresszió tünetei: aluszékonyság, fáradtságérzet, kedvetlenség, visszahúzódás, kimozdulásra való képtelenség. Ehhez társulhat még a falánkság is, a rosszkedv kompenzálásaként kialakuló, folyamatos nassolás, mely pluszkilókhoz vezet. A klasszikus depressziós tüneteknél (munkaképtelenség, az érdeklődés teljes elvesztése, társas kapcsolatokra való képtelenség, öngyilkossági gondolatok) viszont jóval kevésbé súlyos ez az időszakos hangulatzavar, és tavaszra a tünetek többsége jelentősen enyhül. A fényterápia sok esetben kifejezetten pozitívan hat az érintettekre, felhangolja, jobb kedve deríti őket.
Az egyiptomi, római, arab orvoslásban már az ókorban alkalmazták gyógyászati céllal a napfényt.
A modern fényterápia egy dán orvos, Niels Ryberg Finsen nevéhez kötődik, aki Nobel-díjat is kapott a fényterápia területén elért eredményeiért. Ő volt az, aki először képes volt olyan készüléket tervezni, mely mesterségesen tudta előállítani a napfényt.
Az emberi szervezetben a fény biokémiai reakciók láncolatát indítja el a sejteken belül, erősíti az immunrendszert, élénkíti a szervezet öngyógyító folyamatait.
Az egészség fenntartásához nélkülözhetetlen, hogy megfelelő mennyiségű teljes spektrumú fénynek – mely a természetes fényben található – legyünk kitéve. A modern fényterápia kialakulásakor leginkább a fény infravörös és ultraibolya tartományát használták, a Bioptron lámpa felfedezése hozta el a látható fény teljes spektrumának használatát.
|
Úgy tűnhet, hogy esetleg a szolárium is megoldást jelenthet a fényhiányra, hiszen visszaidézi a strandon töltött pillanatokat, de ez sajnos nincs így. A szoláriumnak több a kára, mint a haszna. Mivel a fénycsövek ereje többszöröse a napsütés erejének (és komoly UVB sugárzás éri a felhasználót), a rendszeres szoláriumozás károsítja a bőrt, öregít, ráncosítja az arcot, és jelentősen megnöveli a bőrrák kockázatát is. A mostani gyorsbarnító gépek ráadásul háromszor erősebb ultraviola sugárzásnak teszik ki a bőrt, mint a legerősebb nyári napfény.
Télen a D vitamin raktáraink is kiürülnek. Ahogy csökkennek a napsütéses órák, úgy esik vissza a szervezet D vitamin-előállítása, ez pedig kifejezetten rontja az immunrendszer hatékonyságát, a szervezet ellenálló-képességet, a fertőzésekkel szembeni védelmet.
|
Az amerikai Orvosi Intézet (Institute of Medicine) szakértői 2010. novemberében a napi ajánlott D-vitamin bevitelt 200 IU-ról 600 IU-ra emelték, míg nálunk nem emelkedett az ajánlott mennyiség. Ezért az ajánlott napi vitaminbevitelt mindig alsó becslésként kezeljük.
Tóth Ágnes