Érdemes kihasználni a nyári gyümölcsszezont, mert frissen szüretelt idénygyümölcs napi többszöri fogyasztásával feltölthetjük kimerült tápanyagraktárainkat.

Kisgyermekeknek különösen fontos a kellő mennyiségű nyers gyümölcs, hiszen a bennük rejlő vitaminok és ásványi anyagok létfontosságúak fejlődésükhöz. A Magyar Gyermekorvosok Társaságának (MGyT) tavaly végzett kutatásából azonban  az derült ki, az 1-3 évesek 44%-a nem kap eleget a védekezőképesség fenntartásához és a vas felszívódásához szükséges C-vitaminból, 24%-uk pedig már kórosan keveset fogyaszt.

Gyümölcsök bevezetése az étrendbe

Bár a hozzátáplálás kezdetén, 6 hónapos kor körül csupán 1-1 kiskanálnyi gyümölcspürét vagy préselt levet adunk a gyermekeknek, az ajánlott mennyiség egy éves korra eléri, majd meg is haladja a 200g-ot. (Pl. egy alma és egy tálka ribizli, vagy két őszibarack bőven biztosítja ezt a mennyiséget.)

Egészséges gyerekek esetén nincs felső korlátja a gyümölcsfogyasztásnak. A legtöbb pici kedveli is a gyümölcsöket enyhén édes vagy épp savanykás ízük miatt. Ha mégsem így lenne, akkor is érdemes naponta többször kínálni a különböző fajtákat, variálva a tálalást. A gyümölcsöket adhatjuk püréként egy kis zabpehellyel, szeletelve, karikára vágva, vagy éppen turmixként elkészítve.

Ha a puhább gyümölcshúst szívesebben megeszi a gyermek, párolhatjuk is rövid ideig, vagy sütőben megsüthetjük. A sült körte vagy alma például cukros édességek helyett kiváló desszert lehet.

Hogyan őrizzük meg a vitaminokat?

Amikor csak lehetőségünk van rá, hazai éghajlaton termő gyümölcsöket vásároljunk! Minden gyümölcs más vitaminban és ásványi anyagban gazdag, ezek mennyisége pedig akkor a legnagyobb, ha a gyümölcsöt érett állapotban szedik, és minél kevesebb ideig tárolják, illetve utaztatják.

A vitamintartalom persze nemcsak szállítás, hanem konyhai feldolgozás során is változik. Mivel a legtöbb gyümölcs hőérzékeny, legjobb ezeket nyersen fogyasztani.

Ha mégis a hőkezelés mellett döntünk, tartsuk szem előtt, hogy a legkíméletesebb eljárás a párolás; a sok értékes vitaminból így veszik el a legkevesebb.

A tálalást egyébként hőkezelés nélkül is könnyen variálhatjuk. A gyümölcsdarabokat keverhetjük például natúr joghurttal, müzlivel vagy kukoricapehellyel. Fontos tudni, hogy a gyümölcsök D- és B12-vitamint nem tartalmaznak; ezeket például húsok (B12-vitamin), valamint tejtermékek, tojás és halolaj (D-vitamin) fogyasztásával pótolhatjuk.

A gyümölcsrostok és az emésztés

A gyümölcsök szinte minden összetevőjét hasznosítja a szervezetünk; a rosttartalom például már fiatal korban is hozzájárul a bélrendszer működéséhez. Rostok alatt az emberi szervezet számára emészthetetlen növényi részeket értjük. Tulajdonképpen ezek adják a széklet tömegét, ezért is javasolható székrekedésre hajlamos gyermekeknél a rostdús táplálkozás.

A rostoknak több fajtája létezik, mindnek más és más miatt látjuk hasznát. Például bélhurut esetén a pektin segítheti a gyógyulást azzal, hogy vizet megkötve gélt képez. Ez a gél bevonja és nyugtatja az irritált nyálkahártyát, enyhítve ezzel a panaszokat.

A legismertebb pektinforrás az alma: hasfájásra panaszkodó gyerekek pépesre reszelve szokták kapni.

Nem mellékesen a prebiotikumok is a rostok közé tartoznak. Ezek olyan anyagok, amelyek a vastagbélben élő jótékony hatású probiotikus baktériumoknak szolgálnak táplálékul, így elősegítik az egészséges bélflóra fenntartását.

Folyadékpótlás gyümölcsökkel

A rostok közé zárt gyümölcsnedv szintén fontos alkotórésze a gyümölcsnek: hozzájárul a szervezet hidratálásához, amire a nagy melegben szükségünk is van. A kisgyerekek testsúly kilogrammonként 100-150 ml folyadékot igényelnek. Ez egy átlagos súlyú kisgyereknél, napi kb. 1-1,5 liter folyadékot jelent, amelynek egy részét érdemes frissen készített gyümölcs- illetve zöldséglevek útján fedezni.

Ha a gyümölcsök tápértékét nézzük, akkor a bennük található szénhidrát összetétele érdemel még említést. A bennük található cukrok energiát szolgáltatnak, mégsem okoznak akkora cukorterhelést, mint például egy kristálycukorral készített édesség.

Antioxidánsok és egyéb összetevők

A gyümölcs- és zöldségfélékben számos antioxidáns megtalálható, amelyek a kutatások szerint védik szervezetünket a káros szabad gyököktől. Ilyesfajta védelemre már a kisebb gyerekeknek is szükségük van. A környezeti ártalmak, a stresszel teli nagyvárosi életmód életkortól függetlenül mindenkire hatással van. Ennek mérséklésére a bogyós gyümölcsök fogyasztása ajánlott, ugyanis az élénk színüket adó polifenoloknak remek antioxidáns hatásuk van. A bogyós termés szezonja sajnos rövid, addig szemezgessük tehát az áfonyát, szedret, ribizlit és málnát, amíg lehet! Az év többi részében pedig gondoskodjuk a polifenolok más forrásból történő rendszeres pótlásáról!

Forrás: MGyT hírlevél