Amikor szervezetünk stressz hatásnak van kitéve, testünk fokozza az adrenalin hormon termelődését. Sajnos azonban az adrenalin hatására a vérlemezkék nagyobb hajlandósággal csomósodnak össze, vérrögöket alkotva. Fontos, hogy vérünk "síkos" maradjon, lecsökkentve ezzel a szívroham vagy a sztrók bekövetkeztének esélyét.
Azzal kezdődik, hogy a koszorúér falában kárt tesznek a szabad gyökök. Ekkor az erek falán a sérüléseknél simaizom sejtek halmozódnak fel, lerakódást képezve. Ezután az események további alakulása oda vezethet, hogy az erek falára zsír és koleszterinrögök rakódnak. Ha az erek túl keskenyek lesznek, a vér pedig túl sűrű és rögös, a vérkeringés elzáródhat, s ez már maga a szívroham.
A legjobb kezelés a megelőzés. Ez a mondat elcsépelten hangzik, de ebben az esetben fokozottan igaz.
A megelőzés fontosságáról sokat lehet hallani, sőt azt is tudjuk, hogy ennek már gyermekkorban el kellene kezdődni, de valahogy ez mindig csak később tudatosul bennünk.
„Kövérséggel élni olyan, mint egy forgalmas autópályán úgy száguldani, hogy az ember fél kézzel a mobiltelefonját tartja. Nem biztos, hogy balesetet szenved, de nagyobb esélye van rá, mint azoknak, akik két kézzel tartják a kormányt.” – írta „Szívbetegségek” című könyvében Dr. Rob Myers kardiológus, a Torontói Egyetem docense.
Európában a nők 38, a férfiak a 27%-a túlsúlyos.
Itt meg kell jegyezni azonban, hogy nem csak a táplálkozás az egyedüli életmód-tényező, mely fontos szerepet játszik a megelőzésben. A legfontosabb tényező a dohányzás elhagyása, mely az érelmeszesedés, illetve a szívinfarktus legfontosabb rizikótényezője. A másik az elhízás, mely nem csak a zsíranyagcsere zavara, hanem a hozzá kapcsolódó életmód révén válik fontossá.
A dohányzás növeli a szív és érrendszeri betegség kockázatát. Dohányosok körében gyakori az alsó végtagok ereinek szűkülete, és a szívinfarktus is sokkal gyakoribb.
Az érfalak lerakódásai miatt szűkíti az artériákat, azok merevvé válnak, jelentősen romlik a keringés. A dohányzás okozta koszorúér betegség szív elégtelenséghez vezethet, vagy hirtelen szívhalálhoz is.
A környezeti dohányfüst súlyosbítja a szívbetegek panaszait, növeli a szívinfarktus-halálozás kockázatát. A szívinfarktus kialakulásának a veszélye 5-ször nagyobb egy dohányosnál, mint egy nem dohányosnál.
A stressz az egyén lelki reakciója az őt ért fizikai, érzelmi vagy környezeti hatásokra.A rövid ideig tartó stressznem veszélyes, ám arendszeres és tartós feszültség káros hatással vana testi-lelki egészségre, ugyanis a stresszre adott hormonális egyensúlyzavarmár a kiváltó hatás hiányában is fennmarad. Így egy önrontó kör jönlétre.
Főként a krónikus stresszaz oka annak, hogy ma hazánkban 5 férfi közül mindössze 3 éli túl a 65. életévét. 1930-ban, ezelőtt 77 évvel voltak hasonlóan rosszak a magyarországi életkilátások.