Ki ne hallott volna már sima, bársonyos bőrt ígérő, ráncokat eltüntető csodás készítményekről! A reklámszövegek közül a legmegtévesztőbb talán a kozmetikai termékeket hirdető szöveg, mivel nem tudhatjuk, hogy miből áll és hat-e valójában a csábító, drága külsőbe csomagolt, illatos keverék.

Talán megfordult már a fejünkben, hogy nem biztos, hogy minden úgy igaz, ahogy azt a reklámokban hirdetik?

Személyes tapasztalatomat, valamint szűkebb és tágabb környezetem véleményét, egyre több hivatalos kutatás és szakirodalom támasztja alá, miszerint a legtöbb jelenleg forgalomban lévő kozmetikum hatástalan, sőt inkább a szervezetre ártalmas. A népszerű személyiségek által, óriási összegekért reklámozott termékek sajnos elhitetik velünk, hogy csak azt a bizonyos készítményt szabad megvásárolnunk.

Érdemes azonban tisztában lennünk azzal, hogy a reklámok elsődleges célja az eladás megsokszorozása, a profit növelése, vagyis a rövid távú tervezés. A kozmetikai piac legnagyobb részét kitevő vállalatok, termékeiket számos nem reklámozott egészségkárosító anyagból állítják össze, a gyors és látványos tömegtermelés érdekében.

"2000 őszén két német intézet is vizsgálta az úgynevezett ránctalanító krémeket A frankfurti ÖKO-Test húszféle neves gyár krémeit vizsgálta meg, ezek közül egy sem ért el látható hatást a bőrön. Nem is csoda, hiszen a ráncok általában 300 mikrométer mélyek, a krémezés simító hatása pedig mindössze 10 mikrométer (a milliméter századrésze). A vizsgálat ellenben számos káros anyagot talált a készítményekben. A berlini Stiftung Warentest cég sem tudta megerősíteni a vizsgált krémek tényleges ránctalanító hatását. Mindössze két (olcsó) krémnek volt valamennyi mérhető simító hatása a bőr külső rétegén. A vízfelvételt (a felhám megduzzadását) viszont mindegyik krémnek sikerült elérnie, tehát egyféle átmeneti (pár órás) hidratálás vitathatatlan."

A fent említett kutatásokból is látszik, a néhány órás eredményesség után gyors visszaesés jellemzi tehát ezeket a készítményeket, amit legtöbbször újra krémezéssel lehetet orvosolni. A „kívánt hatást”, a cégek függőségi és szárító hatású anyagok hozzákeverésével érik el, amelynek közvetett célja, hogy folyamatosan hozzászoktassanak termékeik használatához. Mivel csak pár óráig puha a bőrünk, rákényszerülünk, hogy minél gyakrabban és minél többet kenjünk magunkra, amitől persze a termék hamarabb elfogy és újabb tégelyt vásárolunk. Az azonban kevesekben tudatosul, hogy sok készítmény tartós használata után idővel elkezdünk viszketni, kipirosodik, kiszárad a bőrünk, esetleg fejfájásunk és egyéb szervi panaszaink lesznek.

Nem csak a kozmetikusok, de sok allargológus és bőrgyógyász sem vélekedik túl kedvezően a tömeggyártású kozmetikumokról. Lássunk néhány idézetet a szakemberek kritikai megjegyzéseiből, amelyek a fent említett témára vonatkozóan: „Kozmetikumok? Olyan készítmények, amelyek sok fantáziát, kevés hatást és ehhez képest nagy kockázatot jelentenek.” „Szerencsére az emberi bőr és haj sokkal ellenállóbb, mint amilyennek tűnik, különben nem bírnák ki azokat az elképesztő tortúrákat, amiknek néhány preparátum által ki vannak téve.” A német reklámtörvény szerint például a gyártónak csupán azt szabad állítani, hogy terméke használata után a bőr fiatalabbnak tűnik, és nem azt, hogy valójában fiatalabb lesz."

Az egészséges bőr nem nagy üzlet

A kozmetikai ipar ebből kifolyólag a látszólagos javítás mellett, a hosszú távú rongálás alapelvét érvényesíti. Olyan tudományos ténynek álcázott tévhiteket dobnak be a köztudatba, amelyek kedvező színben tüntetik fel az adott terméket és gyártóját. Ezért is fordítják termékeik árának 40-60 %-át reklámra. Egy új név, esetleg csomagolás mögött gyakran a régi termék rejtőzik, más illattal, színnel.

Ahhoz azonban, hogy tudjuk pontosan mire is van szükségünk, tisztán kell látnunk azt is, hogy milyen anyagok hatásaival élnek vissza a reklámok, vagyis mivel csapnak be minket.

Féligazságok és tévhitek

Gyakori, hogy a cégek a kívánt hatást egy-egy növényi kivonat vagy olaj hozzáadására hivatkozva ígérik, amely az összetétel-listán sokszor a legutolsó sorban áll, tehát nagyon kis mennyiségben található meg a krémben. Éppen csak akkora mennyiségben, hogy ráírhassák a dobozra a gyógynövény, vagy olaj nevét, amely a természetesség hatása miatt vonzó lehet.

Mivel a természetes növényi alapanyagok megtermelése, feldolgozása bonyolult és drága eljárás, ezért inkább az olcsóbb, viszont egészségre ártalmas szintetikus gyártási formát választják. Gyanúra adhat okot, ha egy termék bőséges növényi alapanyagból áll, de olcsó.

Az a tény, miszerint a testápolók helyreállítják a bőr lipidrétegét nem igaz. A készítményekben lévő mineral oil elnevezés sajnos nem a jótékony ásványi anyagokról szó, hanem a kőolajról, és kőolaj származékokról, amely kedvelt alapanyaga a kozmetikai termékeknek. A kőolajhulladékok ugyanis eltömítik a pórusokat, nem engedik levegőzni a bőrt, allergiát és gyulladásokat okoznak. Hosszú távú alkalmazásával a rákkeltő hatás már régóta bizonyított. A lipidréteg helyreállítása így szóba sem jön.

A magas „E” vitamin tartalmú gabona olajjal reklámozott terméket, az ismert káros kőolaj származékokból nyert alapanyaggal próbálják helyettesíteni úgy, hogy bizonyos cégek felvásárolják a környező gyorséttermek sütőolaj hulladékát, majd durva vegyszeres eljárással „kiszőkítik” azt. Az így agyon vegyszerezett olajat használják azután krémalapanyagként. A Q10 testünkben található főenzim, amit az emberi szervezet elegendő mennyiségben állít elő. A bőrön át nem szívódik fel, ezért kozmetikumokban való alkalmazása vitatott. Ha mégis hiány lépne fel belőle, csak belsőleg lehet pótolni.

A kollagén (Collagen) anyagot, nagyrészt levágott állatok bőréből vonják ki, ezért alkalmazásakor fennáll a BSE (kergemarha kór)- veszély. 2005-ben találtak a kereskedelemben olyan ránctalanító krémet, amelyből kimutatható volt a kergemarha-kór vírusa! A kollagén nedvesség megkötő képessége nem tartós, inkább közepes.

A triclosan a fogkrémekben a lepedék eltávolításáért és a fogfehérítésért felelős kémiai tartósítószer. Stabilizáló hatású, fényérzékenységet, allergiát okozhat, továbbá máj- és vese toxikus, radikális rákkeltő anyag.

A bőr pH 5.5 semlegessége tévhitnek minősíthető, mivel az egészséges bőrnek valójában ph 6 és ph 7 közötti tartományú közegre van szüksége. PH 5.5-ös közeg apránként elsavasítja bőrünket. A tönkretett bőr számos egészségügyi probléma okozója.

Az a szlogen, miszerint a ”bőr mélyebb rétegeibe is bejuttatja a vizet”, vagyis magas víztartalmú krémekkel lehet csak a bőrt hidratálni, egy hamis elképzelés. Felesleges ugyanis a bőrbe bármiféle nedvességet kívülről bejuttatni. A hidratáltság csak azon múlik, hogy mennyire aktív a nedvességmegkötő fator működése, amit megfelelő mennyiségű vitamin és ásványi anyag bevitele befolyásol. A jó hidratáló krémek a bőr nedvességmegkötő képességét támogatják, nem pedig vizet tartalmaznak.

Sajnos a krémek hatása még a fogyasztóvédelmi intézetek számára is nehezen ellenőrizhetők. Vásárlás előtt érdemes tehát tájékozódnunk, mire is jó az adott termék és mérlegelni vajon megéri-e az árát. Sokszor olcsóbban juthatunk hatékonyabb, egészségesebb kozmetikai szerekhez, ha vesszük a fáradtságot és szétnézünk a piacon.

Ma már azonban hozzájuthatunk természetes alapanyagú termékekhez reformboltokban és internetes webáruházakban, melyek külföldön már bevált vásárlási formává váltak.

Felhasznált források:

Dr.Rózsa Sándor.testápoló kislexikon-Ökotárs Fogyasztóvédelmi Füzetek 2001 Dr. med. Ernst W. Henrich és Dr. rer. nat. Thomas Baumann: Kozmetikai hatóanyagok kiértékelése az INCI megnevezésük alapján

Tárczy Judit