Az emberi szervezet legtöbb csontja ízületekkel kapcsolódik egymáshoz. Ez több szempontból is fontos, ugyanis az ízületek védik a csontok végeit a találkozási pontokon, illetve össze is tartják a csontokat, és lehetővé teszik az amúgy merev vázrendszer mozgását.
Vannak stabil (pl: koponya csontok között) és mozgó ízületek (pl.: térd, váll) is.
Az ízületi porc váza egy kemény, de mégis rugalmas kötőszövet, mely párnaként, vagy ütés elnyelőként viselkedik, mikor terhelés éri az ízületet. A porcok sima, csúszós felszíne lehetővé teszi a csontvégek szabad mozgását.
Az ízületi porc 70%-a vízből, 15%-a kollagénből, 10% proteoglikánból és 5% ízületi sejtből épül fel.
Az ízületet a fentiek alapján hajlamosak lehetünk egy önálló rendszerként elképzelni, habár a fent említett anyagok mellett számtalan mikroelem is részt vesz az ízületi porcok felépítésében. Bár a porcban nem találhatók erek, a szomszédos erekből odajutnak a tápanyagok, oxigén és mikroelemek éppúgy, mint sejtes elemek is. Ilyen sejtek az immunrendszer fehérvérsejtjei, melyek felelősek lehetnek az ízületek gyulladásáért, illetve az általuk termelt anyagok révén képesek odavonzani más fehérvérsejteket, és aktiválni, az ízület porcbontó sejtműködéseit.
Nagyon fontos utánpótlást biztosítani a felépítő elemekhez, és megakadályozni a kóros bomlásukat is. Ehhez az immunrendszer túlzott reakcióit is csillapítanunk kell. A különböző gyulladáscsökkentő szerek ezt a célt szolgálnák, melyekre fájdalom és aktív gyulladás esetén szükség is lehet, azonban korlátlanul nem alkalmazhatók, megelőzésre pedig mellékhatásaik miatt nem is alkalmasak.
Az ízületi fájdalom csillapítása történhet gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel, illetve étrend-kiegészítőkkel. Az étrend-kiegészítőkről a következő bekezdésben írunk.
Az ízületi gyulladás gyógyszeres csökkentése sokszor kényszerű, de előnytelen megoldás a mellékhatások miatt. Van azonban egy még kevéssé ismert alternatíva, a mikroáram terápia. Ezzel a módszerrel az érintett testrészen átvezetett, az érzékelhetőnél kisebb áramok, a gyulladást oldó mechanizmusokat indítanak be, sőt a fájdalom ingereit is gátolni képesek. Ennek a módszernek az első otthoni használatra is alkalmas eszköze a MicroDoctor Active készülék. A tapasztalatok alapján már két hetes használatával jelentős panaszcsökkenés érhető el.
A porcépítő étrend-kiegészítők számos összetevőt tartalmaznak. Legtöbbjük hatékonyságát igen széleskörűen vizsgálták, míg másokról csak esetbeszámolók ismertek.
Nézzük a legfontosabbakat!
Több vizsgálatban megállapították, hogy a glukózamin nem csak az izület felépítését szolgálja, de hatékonynak bizonyult a gyulladásos folyamat mérséklésben is. A glukózamin teremti meg az alapjait az ízület kötőszövet mindennapos újraépüléséhez. A kötőszövet ugyanis folyamatos megújulásban van, minthogy folyamatosan elhasználódik és újraképződik. Sajnos az öregedés folyamatának része, hogy ez a megújulás egyre nehézkesebb a szervezet számára, különösen az ízületi porc esetén, aminek szinte nincs keringése.
A proteoglikánok másik fő alkotórésze kondroitin. A kondroitin természetesen jelen van a porcban és a kötőszövetekben, és részt vesz a folyadék megkötésében, az ízületek síkosításában. A kondroitin az átlagos étrendből szintén nem nagyon érhető el. Egyes vizsgálatok szerint a kondritinnak is van gyulladáscsökkentő hatása, bár kisebb, mint a glukózaminnak, illetve a sejtés az, hogy inkább a glukózamint segíti ebben a folyamatban. A kondroitin javasolt adagja 600-1000 mg.
A szerkesztő kedvence: Arthrocurcum ízületvédő, gyulladáscsökkentő |
Az ízületvédőkben meglevő anyagok mellett olyan speciális összetevőket tartalmaz, melyek az ízületi panaszoknál meglévő gyulladás megszüntetésével a glukózamin és a kondroitin tényleges beépülése lehetségessé válik. |
Az izületi és reumás panaszokra évszázadok óta alkalmaznak kénes fürdőket. A kén antioxidáns molekulákat alkotó aminosavak összetevője. A legtöbb ízületi készítmény a glukózamin és kondrotin mellett MSM-et (metil-szulfon-metán) tartalmaz. Az MSM súlyának 34%-a kén. Ennek nagyobb jelentősége van, mint gondolnánk, ugyanis a porcot alkotó glukózaminoglikánok hosszú, láncszerű molekulák. Ezeket a láncokat kénhidak kapcsolják egymáshoz, megalapozva ezzel stabilitásukat, rugalmasságukat.
E három összetevő mellett sok növényi összetevő hatását is vizsgálták, melyeket a kínai és indiai medicína évezredek óta alkalmaz. Ezek főként a gyulladás csillapításában játszanak szerepet. „Porcépítésre” ezek a rendszerek is az állati porcokat használják.
A másik érdekes vegyület a tömjénfa (Boswellia Serrata) vagy indiai tömjénfa hatóanyaga a boswellin-sav. Ez a növény már az ókorban is gyulladáscsökkentőként volt ismert. Az 1970-es években német tudósok úgy találták, hogy a boswellia a nem szteriod gyulladáscsökkentőkkel (pl.: ibuprofen, acetilszalicil-sav) egyenértékű hatású. Hatását azonban más úton fejti ki, így nem jelent veszélyt a gyomornyálkahártyára, mely a gyulladáscsökkentő gyógyszerek fő mellékhatása.
A boswellia mind az osteoarthritis, mind a rheumatoid arthritis esetében gátolja a gyulladást. E mellett gyulladásos bélbetegségekben, és más autoimmun állapotokban is van hatása a gyulladásos biokémiai folyamatok szabályozása által. Csökkenti a gyulladásos leukotriének képződését, sőt az egyik fehérvérsejtek által termelt gyulladást keltő anyag (humán leukocta elasztáz = HLE) hatását gátolja. Ennek szintje számos gyulladásos betegségben megemelkedik, és ez idáig a boswellin-sav az egyetlen anyag, amely mind a leukotriének, mind a HLE szintjét együtt képes csökkenteni.
További kutatások arról számoltak be, hogy a boswellin-sav szerepet játszhat a izületi szövet leépülésének késleltetésében. Embereken és kutyákon végzett vizsgálatok alapján a boswellia átlagosan két héten belül javulást hozott a fájdalom, ízületi merevség tekintetében. A vizsgálatokban 300-900mg dózisokat alkalmaztak. Állatokon mellékhatást 1000mg/kg dózis esetén sem észleltek.
Dr. Gulyás Tamás