A keresztreakciók alapja az, hogy a különböző fehérjéknek lehetnek közös epitopjai, vagyis a fehérjelánc egyes részei nagyon hasonlóak.
...a hasonló molekulaszerkezet vagy szerkezeti rész, az aminosavsorrend azonossága egyes részeken, illetve a hasonló biológiai funkció. A beteg immunrendszere a több, különböző eredetű allergén azonos kötési helyeit egyaránt rosszul ismeri fel.
...két vagy több élelmiszer között, ezenkívül pollenek és bizonyos táplálékok keresztreaktívitása is gyakori.
A bizonyos növények pollenjére érzékeny szervezet számos élelmiszert is allergén anyagként kezel. A szakemberek lázasan kutatják e kölcsönhatásokat azzal a céllal, hogy minnél hamarabb megnevezzék a keresztreakció veszélyét hordozó élelmiszereket, élelmiszer adalékanyagokat, gyógyszereket, kozmetikumokat, stb
| Allergének | Keresztreakciót kiváltó anyagok |
| Parlagfű | Görögdinnye, sárgadinnye, paradicsom, uborka, banán, gyömbér, fahéj, paprika, fokhagyma, kamilla |
| Fekete ürüm | Zeller, paradicsom, sárgarépa, burgonya, petrezselyem, dinnye, uborka, mangó, csilibors, paprika, zöld és fekete bors, zeller, articsóka, kamilla, tátika, napraforgó, krizatém, kivi, ánizs, fűszerek |
| Nyírpollen | alma, cseresznye, dió, mogyoró, mandula, kivi, avokádó, őszibarack, sárgabarck, gesztenye, burgonya, sárgarépa, zeller |
| Fűpollen | Szója, földimogyoró, bab, borsó, szentjánoskenyérmag, barack, mandula, körte, szilva, meggy, burgonya, paradicsom |
| Zeller | Ánizs, koriander, sárgarépa, kömény, kapor, bazsalikom, majoranna, oregano |
| Sárgarépa | Uborka, petrezselyem, paradicsom, zeller |
| Gabonaliszt | Szója |
| Dió | Szója, gabonaliszt |
| Földimogyoró | Babfélék, tamarind, szenna |
| Méz | Tamarind |
| Babfélék | Földimogyoró, szentjánoskenyérmag |
| Szója | Szentjánoskenyérmag |
| Növényi gumik | Földimogyoró, szentjánoskenyérmag, tehéntej, marhahús, marhaszőr, juhtej, kecsketej, kancatej, juhhús, juhsajt, tojás, baromfihús, toll. |
Bizonyos keresztreakciók a botanikai családon belüli reakciókra vezethetők vissza, például a zeller, sárgarépa, ánizs és petrezselyem az ernyősvirágúak családjába tartoznak. A következtetések levonását azonban nehezíti, hogy társult élelmiszer-allergiák nem rokon növények fogyasztásakor is megjelenhetnek.
Táplálkozási fehérjék esetében az azonos állatfajok fehérjéi között a leggyakoribb a keresztaktivitás, de különböző fehérjék között is számos esetben megfigyelhető.
A nyírfa pollenje és az alma között erős keresztreaktivitást észleltek, bár a tünetek megjelenését az alma fajtája is befolyásolta.
A mérések szerint a Golden Delicious almafajta allergéntartalma a legmagasabb. Nyírfapollen-szenzibilizáció esetén minden negyedik betegnél élelmiszer-allergia észlelhető mogyoró fogyasztásakor, az érintettek fele pedig dióra is érzékeny. Kiemelkedő még a kivi keresztérzékenység is, de fűszerallergia társulása nem észlelhető nyírpollen-érzékenységnél.
A pollenallergének és a gyümölcs-, zöldség- illetve fűszerkeresztreakciók az ürömpollen-érzékenyeknél a legszembetűnőbb. Az ürüm általában az ernyősvirágzatú zöldséggel és fűszerrel mutat keresztreakciót (zeller, petrezselyem, sárgarépa), de más növényi családokba tartozó élelmiszerek között is előfordulnak ilyen reakciók (pl. burgonya, paradicsom, uborka, mangó, stb).
A parlagfű esetében a legklasszikusabb a dinnye és a banán keresztreakciója. A klinikai tapasztalatok szerint a pollenallergiához társuló élelmiszer-allergiák tüneteinek megjelenési formája változó.
A nyírpollenhez társult alma, dió és mandula provokálta reakciók rendszerint ajak-, száj- és torokviszketéssel vagy-vizenyővel járnak együtt. Az ürüm esetén fellépő élelmiszer-keresztallergiák főleg bőrtünetek formájában fejeződnek ki (pl. urticaria).
Mindezt igen komplikálttá teszi, hogy a pollen esetén szóba kerülő keresztallergiát kiváló élelmiszereknek is léteznek közös epitopjaik (közös antigénkötési helyeik) más élelmiszerekkel, vagyis keresztreakciók adott esetben fokozatosan halmozódnak az allergiás beteg szervezetében. Így az idő előrehaladtával újabb élelmiszereket kell kiiktatni az étrendből.
Például a parlagfű által szenzibilizáltaknál igen gyakran feketeürüm-érzékenység jelenik meg. Az ürüm azonban keresztreakciót mutat a sárgarépában lévő anyagokkal, a sárgarépa pedig a zellerrel.
A zeller és a nyírpollen között szintén keresztallergiás reakció mutatható ki, a nyírfa pollenje pedig újabb láncreakciókat indukálhat. Idővel tehát olyan érzékenységek is megjelenhetnek, amelyek a parlagfűvel közvetlenül nem mutatnak összefüggést, annak keresztallergénjeivel viszont igen. Ez a jelenség teszi rendkívül szerteágazóvá az allergológia tudomáynát.
Tehéntejfehérje-allergiánál a marhahús fogyasztása – illetve a marhaszőr belégzése – is kockázatot hordoz.
Tejérzékenység esetén a juhhús és a juhsajt is allergén lehet, a kecsketejhez és a juhtejhez hasonlóan.
A tojásérzékeny emberek helyesen teszik, ha nem mennek túl közel a baromfiudvarhoz (tollak), illetve tanácsos a csirke fogyasztásának átgondolása még tünetmentesség esetén is.
A madártollak főként a tojássárgájára való allergia esetén okoznak panaszt. A tojássárgája és – fehérje között szintén kimutatható a keresztreakció.
A húsfélékkel kapcsolatos allergia kérdéskörét tovább bonyolítja, hogy az állati táp összetétele is befolyásolja a tüneteket. Több esetben megfigyelték, hogy a betegnél olykor elindul a reakció csirkehús fogyasztása után, máskor nem.
Az okok vizsgálatakor kiderült, hogy a hús olyan összetevői okozták az allergiát, amelyek bizonyos növények vagy tápok etetése következtében halmozódtak fel az állati szövetekben. Ez esetben tehát nem tojás-csirkehús keresztreakcióról volt szó, hanem valamilyen növényi allergén jelenlétéről a húsban.
A különböző kagylók, rákok és tengeri halak erős keresztreakciót mutatnak egymással, tehát az egyikre való érzékenység miatt a többit is ki kell iktatni az étrendből.
A gabonafélék között a búza, rozs, árpa, zab, rizs és kukorica válthatja ki a fajon belüli reakciókat. (Az egyik gabonára való érzékenység esetén másfélék elhagyása is szükségessé válhat). Bár a táblázatban nem szerepel, de olykor az említett gabonák parlagfű érzékenység esetén is problémásak lehetnek.
Ha a pollenérzékeny ember olyan tehén tejét issza, amely virágzó füveket, gyomot legelt, akkor az allergén a tejbe kiválasztódva tüneteket produkálhat. (Azok a betegek, akik két-háromnál több táplálékra allergiásak, 85%-ban légúti allergénekre is reagálnak.)
Olyanoknál, akik bizonyos virágporokra érzékenyek, az előbbi példához hasonló jelenségek előfordulhatnak mézfogyasztás hatására is, attól függően, hogy a méhek milyen növényről gyűjtötték az „alapanyagokat”. A méz fogyasztását rovarméreggel szemben érzékenység esetén is meg kell gondolni, mivel a méz a méhek méreganyagát hordozza.
Legtöbbször táplálék az elsődleges allergén, majd a gyomor-bél rendszer nyálkahártyáján keresztül végbemenő folyamatok kiváltják a háziporatkára való allergiát is. A kialakuló házipor-allergia a későbbiekben egyfajta visszahatásként fokozhatja a tejérzékenyek allergiás reakcióit.
E folyamat során a dohányfüst szintén szerepet kaphat a tünetek felerősítésében. Az említett összefüggésekből adódóan a beteg számos esetben tévedhet, amennyiben „öndiagnózist” szeretne felállítani.
A belső összefüggéseket a megfelelő diagnosztikai háttérrel rendelkező szakember tudja csak kimutatni, ezért minden esetben tanácsos élni az orvosi tapasztalattal.
Forrás: Tóth Gábor: Allergia és a Candida-kalauz. Pilis-Vet Kiadó. 2005