Gyakran találkozhatunk szilvafákkal a házak mentén, mégsem veszünk róluk tudomást. Pedig a szilvának számtalan jótékony hatása van.
Számtalan fajtája ismeretes. Termesztett fajták megoszlása a származási hely és genetikai eredet szerint igen változatos. A magyar fajtaválaszték tartalmaz több száz éves ismeretlen eredetű fajtákat is (besztercei szilva, zöld ringló stb.). Az egyes fajokba tartozó fajták igen változatosak. Legelterjedtebbek a házi (európai) szilvafajhoz tartozó fajták, melyek vadon nem fordulnak elő.
Vitamintartalma nem számottevő, kivéve a B-vitamint tartalma. Nagy mennyiségben káliumot, kisebb mennyiségben nátriumot tartalmaz. Az egyik legjobb természetes vértisztítónk. Tisztítja a vért, és csökkenti a vérnyomást, valamint a vér koleszterin szintjét. Csökkenti a köszvényesek reumások panaszait, jótékony vese- és májbetegek diétájában. A szilva kiváló hashajtó, kitűnő székletszabályozó, és a belek karbantartása miatt az ún. meghűléses betegségeknél is jó szolgálatot tesz a hurut megszüntetésével, a belek kitisztításával.
B-vitaminnak köszönhetően az idegrendszerre és az agyműködésre jótékony hatású. Hiszen ez a vitamin nagyon fontos az idegrendszer számára, segítik az agy anyagcseréjét, ezáltal segítik elő a megfelelő gondolkodást, tanulást, a memória működését.
A kék, vörös és sárga szilvák, melyek általában vékony húsúak is, és a hús erősen tapad a maghoz, kevésbé értékesek, mert erősen savasak.
Megköti a fölös zsírt is, amit így a szervezet nem raktároz el a fehér zsírszövetekben. Nem véletlen hát, hogy a fogyókúrázóknak melegen ajánlják. Napi 20 dkg szilva elfogyasztása olcsó és ízletes, jó kiegészítője lehet egy fogyókúrás menünek.
Mint minden gyümölcs, a szilva is frissen a legfinomabb. Tárolása nem okoz gondot, hűvös helyen napokig is eltartható. A szilva az étkezésben nagyon sokrétűen használható. Mivel isteni íze van, ezért bármit csinálhatunk belőle, a levestől kezdve a tortáig. Bár a legjobb nyersen fogyasztani, kiváló szörp, dzsem, lekvár, befőtt formában is. Nyugodtan ehetünk belőle nagyobb mennyiségben is, mert kalóriatartalma alacsony, ezért diétázáshoz különösen ajánlott.
A szilvalekvárt hagyományosan rézüstben készítették, és a magokat csak akkor távolították el, ha már a gyümölcsöt egy szalmaszállal át tudták szúrni anélkül, hogy húsa arra rátapadt volna. A magokat a pép szitán történő átnyomásával különítették el, utána a masszát addig főzték, mígnem „megállt benne a kanál”. A penészedés elkerülése végett a lekvár tetejére gyakran egy réteg vajat, vagy szurkot öntöttek.
Hozzávalók: (tészta): 25 dkg liszt, 15 dkg margarin, 1 tojás sárgája, kiskanálnyi nádcukor, kevés só, tej
töltelék: 10 db babapiskóta, 1 tojás, 5 dkg margarin, 1 kg kimagozott szilva / vagy szilva befőtt, igény szerint
Elkészítése: A tészta hozzávalóit gyors mozdulatokkal összeállítjuk annyi tejjel, hogy rugalmas tésztát kapjunk. Egy órát pihentetjük hideg helyen, majd kerek lapot nyújtunk belőle, kibélelünk egy nagyobb tortaformát (vagy egy pitetorta formát) úgy, hogy legalább 2 cm - es pereme legyen.
A töltelékhez a babapiskótát durvára összetörjük és eldolgozzuk a tojással, a margarinnal. Kissé szárazabb állaga legyen, hogy fel tudja majd szívni a szilva levét.
Ezt a keveréket beleterítjük a tészta aljába, és kirakjuk szilvával. Előmelegített, forró sütőben, 200 °C - on, kb. 30 - 35 percig sütjük. Negyed órán keresztül hűlni hagyjuk, majd a szélét kissé meglazítjuk a tésztának vékony pengéjű késsel, és levesszük a forma karimáját. Melegen is, hidegen is kínálhatjuk, szórjuk meg tálalás előtt vaníliás porcukorral.
Jó étvágyat!