Szinte ma már ritkaságnak számít, ha egy édesanya vagy édesapja 3 éves koráig otthon marad csemetéjével. Ma már az az elfogadott, hogy minél hamarabb, újra a munkaerőpiac részesévé váljanak a szülők.

Gondolom, sokaknak nem kell bemutatnom az álláskeresés nehézségeit. Nem könnyű egy vagy több gyerek mellett munkát találni. A világon nálunk gondolkodnak a legtöbben úgy, hogy a kisgyermekes anyáknak nem kellene dolgozniuk - derül ki a Nielsen piackutató vállalat felméréséből, amely során 41 ország internethasználóit kérdezték meg.

Közép-Kelet-Európában legelterjedtebb az a felfogás, hogy a kisgyermekes anyák ne dolgozzanak. Amíg földrészünkön a megkérdezettek átlagosan 30 százaléka gondolkozik így, addig a magyarok 61 százaléka, sőt, ezzel a mutatóval világelsők vagyunk. A globális sorrendben is régiónk többi országa következik: Csehország 48, Lengyelország 44, a Baltikumban 42 százalékos aránnyal. A másik véglet: a négy skandináv országban 79-88 százalék szerint nyugodtan dolgozhatnak a családanyák.

Mit enged a jelenlegi jogszabály?

GYED mellett semmiféle munkavégzésre nincsen lehetőség. Az egyetlen megoldás, amennyiben mégis dolgozni szeretnénk, hogy az anyuka lemond a GYED-rõl és helyette igényli a GYES-t, mert itt már adottak a lehetőségek a munkavégzésre. A gyedre azok nem jogosultak, akik munkát végeznek, azon belül is megkapják a teljes fizetésüket, vagy rendszeres pénzellátásban részesülnek.

A támogatás mellett a szülő, a gyermek egy éves koráig nem dolgozhat. Egy éves kora után már időkorlátozás nélkül dolgozhat. Ennek megvalósulását ösztönzi az a 2006 január elsejétől életbe lépő rendelkezés, miszerint az anyukák a gyermek 1 éves kora után, a GYES megtartásával napi 8 órában dolgozhatnak, és a gyermek 3 éves koráig – tehát amíg a GYES jár – felmondási védelem illeti meg őket.

A statisztikák szerint a fővárosban az 1-3 éves gyermekek negyede-ötöde jár bölcsődébe, míg a falvakban csupán 1-2 %-uk. Ennél sokkal több férőhelyre lenne igény, de a kistelepülési önkormányzatok – sokszor még a kisvárosokban is hasonló a helyzet – nem tudják saját kisdedóvó fenntartását finanszírozni, a városi bölcsődék pedig túlzsúfoltak. Intézményes gyermekfelügyelet híján az anyukák csak a családi segítségben bízhatnak – de ez is ritka, hiszen manapság a nagyszülők is többnyire aktívan dolgoznak, legalább 60 éves korukig, vagy pedig távol laknak. A saját vállalati bölcsődét működtető munkahely pedig olyan ritka manapság, mint a fehér holló.

Mi a megoldás?

Igazából az édesanyák számára a részmunkaidőben való foglalkoztatás és a távmunka lenne megoldás. Ám erre sajnos nemhogy kismamaként de még máshogy sincs szinte lehetőség. A statisztika is jól bemutatja, hogy még nálunk a nők 6,2%-a dolgozott részmunkaidőben 2003-ban, az EU15 átlagos mutatója 34,1% volt. A legmagasabb Hollandiában volt 74%-kal, utána következett Anglia 44%-kal, Németország és Belgium 39%-kal. A mi térségünkben nálunk van a második legalacsonyabb arány, csak Szlovákiában rosszabb a helyzet – még Baltikumban is sokkal jobb (10% körül alakul). Egyébként ennek aránya kapcsolódik az ország gazdasági fejlettségéhez is.

A kismamák munkába állást segíti a Start program is, melynek célja, hogy segítséget nyújtson a munkaerőpiacra történő visszatéréshez a tartósan álláskeresőknek és a kisgyermeket nevelő szülőknek, közeli hozzátartozót ápoló családtagoknak, hogy a gyermekgondozási, ápolási ellátást követően munkát vállalhassanak, illetve, hogy az ellátás folyósítása mellett is dolgozhassanak.