Az Egyesült Államokban már a kilencvenes évek második fele óta forgalomban vannak GMO-t (genetically modified organism) tartalmazó élelmiszerek. Riasztó tény, hogy mindössze tíz év telt el az első génmanipulált növények kifejlesztése és köztermesztésbe jutása között. Ráadásul egészségügyi és környezeti hatásaikra vonatkozóan sem folytak kielégítő vizsgálatok. Az amerikai hatóságok megelégedtek a hagyományos és a GM-növények lényegi hasonlóságával, így az utóbbiakat veszélytelennek nyilvánították. Független kutatásokra azóta is csak elenyésző mennyiségben akad példa, a gyártók pedig nem hajlandóak publikálni eredményeiket. A biotechnológiai cégek lényegében csak az érdekeltségi körükbe tartozó kutatók részére szolgáltatnak vizsgálati mintát (GM-vetőmagot), így a különféle „génkezelt” fajták esetleges káros hatásairól igen keveset tudunk. Az eddig napvilágra került eredmények alapján azonban nem zárható ki egy-egy GM-növény immunrendszer-károsító, allergén illetve rákkeltő hatása.

A GMO és Európa

Az Egyesült Államokban már a kilencvenes évek óta engedélyezett több génmódosított növényfajta (pl. szója, kukorica) termesztése. Az Európai Unió azonban 1998-ban GMO-moratóriumot rendelt el, amely egészen 2004-ig gátat tudott szabni a GM-termékek Európába kerülésének. Ám az USA, Kanada és Argentína a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) beperelte Európát, arra hivatkozva, hogy akadályozza a szabad kereskedelmet. Ennek nyomán az EU 2004-ben a tilalom feloldására kényszerült. A tagországokban jelenleg egyedül a MON810 kódú (kukoricamoly elleni toxint termelő) GM-kukorica szabadföldi termesztése engedélyezett, viszont import útján egyéb GMO-fajták (takarmány és élelmiszer formájában) az EU-ba is eljuthatnak. Egyre erősödik azonban a GM-ellenes tagállamok tábora. Míg az EU lényegében zöld utat adott a génmódosításnak, több ország – köztünk hazánk – is küzd a mentességért. Magyarországon átmeneti GMO-tilalom van érvényben, melynek nyomán „génpiszkált” növények nem vonhatók be a köztermesztésbe. Ennek ellenére a szó szorosabb értelmében nem beszélhetünk „GM-mentességről”.

Szennyezett élelmiszerek?

Az importált takarmány túlnyomó többsége génmanipulált termék, sőt, az élelmiszerek komponensei között is nagy eséllyel bukkanhatunk GMO-val szennyezett összetevőre.

Bár törvény szerint a GMO-tartalmat a csomagoláson (az összetevők között, vagy lábjegyzetben) fel kell tüntetni, a hazai élelmiszerek jelölése nem valósul meg a gyakorlatban. Ennek az oka egy kitétel, mely szerint az összetevők 0,9% alatti GMO-tartalmának jelölése elmaradhat, amennyiben a gyártó utólagosan bizonyítani tudja, hogy a szennyeződés véletlenszerű, vagy technikailag elkerülhetetlen volt. A jogszabály félreértelmezhetőségére utal az a tény is, hogy nem csupán a magyar termékek jelölése sikkad el, hanem a köztudottan nagy GM-termelő országokból importált árucikkek is jelzés nélkül kerülnek forgalomba. 2004-ben például a hazai GMO laboratóriumban vizsgált szója tartalmú élelmiszerek mintegy harmadában találtak GMO-szennyeződést, ráadásul a minták 2-4 százalékában ez a 0,9%-os küszöbértéket is meghaladta. Frissebb adat sajnos jelenleg nem áll rendelkezésre, ugyanis a hivatalos vizsgálatok a szakhatóság átszervezése miatt hosszabb ideig szüneteltek, és csak a napokban indultak újra.

A fentebb vázolt problémák mellett az is aggodalomra ad alapot, hogy a GM-takarmánnyal etetett állatokból készülő hús-és tejtermékek csomagolásán az európai jogszabályok értelmében nem kell feltüntetni a génmódosítás tényét – tudtuk meg Mózes Szabinától, a Greenpeace sajtószóvivőjétől. Így tehát nem tudhatjuk, hogy az állati termékek milyen módosított géneket juttatnak a mi szervezetünkbe – tette hozzá.

Kerülendő termékek

Jelenleg „csupán” négy növény, a szója, a kukorica, a repce és a gyapot bizonyos génmanipulált változatainak szabadföldi termesztése engedélyezett. Tehát potenciális veszélyt elsősorban azok az élelmiszerek jelenthetnek, amelyek összetevői között szója, repce, vagy kukorica illetve ezekből származó komponens szerepel. Ám akad példa arra is, hogy egyéb GMO-val szennyezett élelmiszerek kerültek az áruházak polcaira.

Hazánkban a legnagyobb veszélyt a szója tartalmú élelmiszerek jelentik. A Greenpeace adatai szerint Magyarországra évente közel hétszázezer tonna importált szója érkezik, aminek körülbelül 75%-a génmódosított. Ennek nagy része takarmányban végzi szójadaraként, a maradék pedig szójafehérje illetve szójaliszt formájában különféle élelmiszerek összetevője lesz. A húsféleségekben töltőanyagként rendszeresen alkalmazzák, így a különféle húskonzervek, pástétomok, vagdaltak, felvágottak, szójafasírt stb. nagyobb kockázatot jelenthetnek. A szójaolaj, a szójalecitin és a szójafehérje szintén gyakori komponens. Ezek megtalálhatóak többek között a müzlikben, süteményekben, kekszekben, margarinokban, felvágottakban és édességekben. A kukoricát tartalmazó import termékek (pl. tortilla, kekszek) is gyanúsak, ezért a nagyobb GM-termelő országokból (USA, Kanada, Argentína, Brazília, Kína, India) származó fajtákat érdemes elkerülni. A repcével kapcsolatban szintén fennállhat a szennyezettség veszélye, így a növényi olajok és margarinok is kockázatokat rejthetnek magukban.

A legnagyobb eséllyel úgy kerülhetjük el a GM-termékeket, ha magyar bio élelmiszereket vásárolunk, ugyanis ezek még garantáltan GMO-mentesek. Az itthon gyártott nem öko árucikkek is jó választásnak bizonyulhatnak, ugyanis kevésbé valószínű, hogy szennyezettek volnának. A szóját tartalmazó termékekkel azonban minden esetben óvatosnak kell lennünk, hiszen a 2004-ben vizsgált mintáknak kb. a harmadában találtak GMO-t. Azzal kapcsolatban pedig, hogy jelenleg mennyire jellemző az ilyen élelmiszerek szennyezettsége, csak találgatni tudunk.

Cikkünk második részében a génmódosított növények egészségügyi és környezeti hatásaival fogunk részletesebben foglalkozni.

Őri Katalin