Az utóbbi néhány évtizedben drámai módon megnőtt az allergiás megbetegedések száma, különösen a gyermekek körében. Ma minden három gyerekből egy allergiás. Valószínűleg 2015-re minden második ember allergiás lesz Európában - a jelenlegi kilátások szerint.
Általánosan elfogadott nézet, hogy az allergia és az asztma öröklési és környezeti tényezők kombinációjából alakul ki. A környezeti tényezők (ezek között a táplálkozás) mindenképpen jelentős szerephez jutnak, ugyanis túl gyors volt ezeknek a betegségeknek az elterjedése ahhoz, hogy egyedül a genetikai adottságokat okoljuk.
Az utóbbi fél évszázad alatt igen nagy változás következett be az európai ember táplálkozásában.A tanulmány szerint, ha a csecsemőt életének első négy hónapjában kizárólag anyatejjel táplálják, az megvédi az allergiák és az asztma kialakulása ellen. A "kizárólag" azt jelenti, hogy sem más folyadékot, sem más szilárd táplálékot nem kap a baba, csak anyatejet.
Úgy tűnik, a szoptatás távoltartja a gyermektől a tehéntej-fehérje kiváltotta allergiát 18 hónapos koráig, csökkenti a bőrallergia kialakulásának valószínűségét - a rendelkezésre álló kutatási adatok szerint - 3 éves koráig. A visszatérő légzési nehézségekre is kisebb a kockázata - egészen 6 éves korig. Az anyatejes táplálás protektív hatására ugyanis csak ennyi idős korig vannak kutatások - és bizonyítékok.
Különösen a nagy kockázatú csecsemőknél (akiknek egyik vagy mindkét szülője allergiás) volna fontos, hogy életük első négy hónapjában ne kapjanak mást, mint anyatejet. Ha ez valamiért nem lehetséges, akkor legalább a hipoallergén tápszert kapják (és semmi egyebet) 4 - 6 hónapon át, ami megelőzi a tehéntej allergia, az ekcéma vagy egyéb bőrallergia kialakulását a gyermek ötéves koráig.
Ami a továbbiakat illeti: a kutatók arra találtak bizonyítékokat, hogy a sóbevitel csökkentése, a magnézium növelése, a zöldségfélék és gyümölcsök fogyasztása, a margarin kerülése segít az asztmásoknak. Jótékony hatásúak a hasznos baktériumok (Bifidobacterium, Lactobacillus törzsek (tejsavbaktériumok) - Lactobacillus acidophilus) mert változást idéznek elő a bélflórában - a hasznos baktériumokat elszaporítva a kártékonyak rovására, ezáltal jó bélflórában - a hasznos baktériumokat elszaporítva a kártékonyak rovására, ezáltal jó hatással vannak az immunrendszerre. Előnyösek még az élelmi rostok, amelyek táplálékot nyújtanak a hasznos bélbaktériumoknak.A kutatócsoport megállapította, hogy további, alapos kutatásokat érdemel a téma.
Forrás: független.hu
2007-01-01