Sokan azt hiszik, hogy az újszülött csak eszik, alszik, pedig ennél sokkal összetettebb dolgokra is képes. Rövid összefoglalásunkból megismerkedhetünk az újszülött képességeivel.
Valaha kételkedtek abban, hogy az újszülött lát, már azonban a kutatók ezt számos kísérlettel és megfigyeléssel bizonyították. Különbséget tudnak tenni bizonyos minták között, absztrakt minták között is. Nagyon érdeklik az éles kontúrok, valamint a sötét és világos színek kontrasztja. Felismerik az alapszíneket, pirosat, kéket, sárgát, és érdeklődést is mutatnak irántuk. Veleszületett képességük, hogy egyes formákat hosszabb ideig is szokott vizsgálni. Ez pedig arra utal, hogy a különbséget tud tenni a tárgyak és a minták között, és jelezni is tudja, mi tetszik neki a legjobban. A görbe vonalakat jobban szeretik mint az egyeneseket.
A kisbabák nagyon szeretik nézegetni a szüleik arcát, amely idővel nélkülözhetetlenné válik számukra. Mivel azonban az agyuk tanulásra, fejlődésre és kapcsolatteremtésre van programozva érdeklik őket az új tárgyak és képek is.
Az újszülött az arcától 20-25 cm távolságra lát a legélesebben. Ez nem is meglepő, hiszen a szopás közben körülbelül ebből a távolságból nézi a kisbaba az édesanyját. Az ennél közelebb vagy távolabb eső tárgyakat életlenül látja. Általában nem a minták belső részét, hanem a külső kontúrját vizsgálja. Az emberi arcnak is a külső vonalát tanulmányozza hosszabb ideig, és csak utána nézi meg a szemet és a szájat. A szem különösen vonzó a kisbabák számára.
Nagyon sokan nem tudják, hogy a hang könnyen átjut a méhfalon, és a babák hallása már hónapokkal a születése előtt fejlett és éles. Az újszülött jobban szereti a magas hangokat, ezért is van, hogy a szülők ösztönösen magasabb hangon beszélnek gyermekikhez. A legjobban az emberi hangra reagálnak, de az élőlények, tárgyak hangját is felismerik. Érdemes az éber nyugalom állapotában odahajolni a baba füléhez, és egy kicsit magasabb hangon beszélgetni vele. A baba először a szemét fordítja a beszélő hang irányába, majd ezzel szinte teljesen egy időben a fejét is. Ilyenkor felderül az arca, és a szemét egy kicsit tágabbra nyitja. Édesanyjuk hangját jobban szeretik hallgatni, mint más női hangokat, ugyanez érvényes az apákra is.
A tapintás fontos szerepet játszik abban, hogy a baba megnyugtassa önmagát, felfedezze környezetét, és kapcsolatot létesítsen. Az újszülött a tapintás más tényezőire: hőmérsékletváltozásra, egy anyag minőségére, nedvességre, nyomásra és fájdalomra is reagál. A rendszeres tapintás számos élettani és érzelmi reakciót vált ki a babából, például ellazul, megnyugszik, nő a kényelemérzete, és gyorsabban növekszik. Az érintés bizonyítottan serkenti a növekedi hormon termelődését, és segít az immunrendszer működését. Jobban alszanak és nyugodtabbak azok a babák, akiket naponta masszíroz az édesanyjuk.
Az újszülött ízlelése rendkívül fejlett. Az ízlelő sejtek már a hetedik-nyolcadik terhességi héten elkezdenek kialakulni, és a tizennegyedik hétre szinte teljesen kifejlődnek. Számos eredmény arra az eredményre vezetett, hogy a csecsemők el tudják dönteni, milyen ízt szeretnének a nyelvükön érezni, és egészen apró különbségeket is képesek felismerni. Kedvelik az édes ízeket, és nemtetszésüket nyilvánítják, ha az enyhén sós, savanyú vagy keserű folyadékot kapnak. Keserű íz esetén a baba arca eltorzul és a lebiggyeszti a száját.
Szaglás A babák bizonyos szagok között különbségeket tudnak tenni, és fel tudják őket ismerni. Először intenzíven reagálnak a szagokra, de aztán hamar hozzájuk szoknak, és akkor elveszítik velük kapcsolatban az érdeklődést. Az egy-két napos babák már felismerik a saját édesanyjuk melltartójának illatát, és képesek megkülönböztetni az anyjuk nyakának és hónaljának szagát más nőkétől. A cumival táplált újszülöttek kevésbé tudtak különbséget tenni saját édesanyjuk és más, szintén szoptató anyák szaga közt.
Forrás: Marshall H. Klaus, Phyllis H. Klaus: A csodálatos újszülött. Jaffa Kiadó, 2005.
Koczka Kinga