A mezőgazdasági kemikáliák a növényeknek is több kárt okoznak, mint hasznot. Ezeknek a mezőgazdaságban alkalmazott vegyi anyagoknak - műtrágyáknak, növényvédőszereknek a jelentős része blokkolja a hasznos talajlakó baktériumok tevékenységét, így ahelyett, hogy növelnék a terméshozamot a drága vegyszerek, növekedési problémákat okoznak a haszonnövényeknél. Hosszú évek munkájával jutott az Oregon Egyetem kutatócsoportja erre a megállapításra. A kémcsőben, majd valódi növényeken végzett kutatás egyaránt azt mutatta ki, hogy a mezőgazdasági kemikáliák mesterséges vegyületei - akár szándékosan szórják ki azokat a szántóföldre, akár máshonnan hozza oda az elszivárgó csapadék -, megszakítják a természetes kapcsolatot, ami a nitrogénmegkötő művelet során keletkezik a haszonnövény és a talajbaktériumok között. Ennek pedig az eredménye: alacsonyabb terméshozam vagy lényegesen lassúbb növekedés. Közelebbről nézve ez úgy megy végbe, hogy a kemikáliák a levegő nitrogénjének megkötését végző, a növények gyökérgümőiben élő rhizobium baktériumok egy specifikus receptorához (NodD) kötődnek, és blokkolják a receptor természetes kapcsolatait. A talajgazdálkodásban, amikor a vetésforgó lucerna vagy szójabab veteménye következik, a lucerna és a babfélék teremtenek természetes kapcsolatot a rhizobium baktériumokkal. A gátlás miatt azonban, nem tud megtörténni a talaj nitrogénszintjének természetes módon való emelése, amiből profitálhatna majd a termesztésben a jövő évben soron következő haszonnövény, például, a kukorica. A nitrogén megkötése a lucernánál, babféléknél úgy megy végbe, hogy ezek a növények egy kémiai jelzést bocsátanak ki, amely odavonzza a megfelelő baktériumokat. Azok a növény számára a levegő nitrogénjét ammóniává alakítják, és ebben a formában a növény fel tudja használni azt a fejlődéséhez. "A mezőgazdaságban alkalmazott vegyszerek (kemikáliák) blokkolják a gazdanövény fitokémiai szignálját" - mondja a kutatás vezetője. "Lényegében, a kemikáliák megszakítják a kommunikációt a gazdanövény és a szimbiotikus baktérium között. Akadályozzák a szimbiózist és a nitrogén megkötést." A kutatók több, mint 50 kemikáliát teszteltek munkájuk során, a többiek között a pentaklórfenolt (PCP) is.( Meg kell jegyezni, hogy egyik tesztelt kemikália sem bizonyult mérgezőnek önmagában - sem a növényekre, sem a baktériumokra... ) A pentaklórfenol azonban a nitrogénmegkötés gátlása mellett akadályozta a csírázást is... Húsznál is több olyan vegyszert találtak a kutatók, amely a növény kémiai szignáljának kibocsátását akadályozta - eltérő mértékben. Ez a jelenség magyarázatot ad azokra a korábbi kutatási eredményekre, amely szerint azonos mennyiségű nitrogénműtrágya felhasználása mellett a terméshozam jelentősen csökkent az utóbbi években, csakúgy, mint a talajbaktériumok nitrogén fixálásának mértéke. A kutatást folytatják - szántóföldi méretekben. Forrás: EurekAlert