A helyes szoptatáson van a hangsúly, ugyanis ha jól kapja be a mellbimbót a baba, akkor kisebb az esélye az esetleges sérüléseknek. De, ha túl gyakran és hosszan szoptatjuk csemeténket, akkor is kisebesedhet, érzékennyé válhat a bimbó. Ilyenkor már maga a szoptatás gondolata is fájdalmas, nemhogy maga az etetés.
A legjobb megoldás ilyenkor az anyatej, mivel gyulladáscsökkentő hatású. Összetevői védenek a betegséget okozó baktériumokkal, vírusokkal szemben. Kiváló sebgyógyításra. Gyulladt kisebesedett mellbimbóra nyugodtan használhatjuk, de még alkalmanként orr és szemcseppnek is. Ugyanakkor a megfelelő szellőzés szintén elengedhetetlen része a gyógyulásnak. Mivel a melltartó és a melltartóbetét nem éppen a legszellősebb, ezért ha lehetőség van rá, akkor érdemes csupasz felsőtesttel közlekedni. Ha pedig elkerülhetetlen a betét, akkor inkább bimbókiemelőt használjunk. A kiemelő kettős funkciót lát el. Egyrészt védi a mellbimbót másrészt a kicsorduló tejet, felfogja. Puha műanyagból készül, amit a mell és melltartó közé kell helyezni. A külön rekeszének köszönhetően, a felgyülemlett tejet könnyen ki lehet önteni.
A bimbóvédő a kisebesedett, fájó bimbó védelmére szolgál. Vékony szagtalan szilikonból vagy gumiból készül. Szoptatás mellett is kitűnően alkalmazható, bár erről megoszlanak a vélemények. Sok kisbabánál megzavarhatja a szoptatást, és rossz technikához vezethet. Aki megfelelően használja, annak hasznos segítség lehet, de mindenképpen vékony pillangó alakút kell hozzá vásárolni, hogy a baba orra még a mellhez érjen és érezze a mama illatát. Általában két méretben kapható, egy kicsiben és egy nagyban.
A bimbóvédő krém ugyanazt a célt szolgálja, mint a védő, csak krém formátumban. Kifejezetten bőrnyugtató hatásúak, amik nem gátolják a baba szoptatását. Van olyan változata, amit szoptatás előtt le kell mosni, de van olyan is, amit nyugodtan a mellen hagyhatunk.
Kifejezetten jótékony hatással van a zsályás és a kalendulás kenőcsök, a hámozott meleg krumpli illetve a lepkeszmag a kisebesedett mellbimbóra.
A lapos vagy befelé forduló mellbimbót a baba nem tudja a szájába venni szopáskor, ezért már a terhesség ideje alatt is érdemes erre odafigyelni és kezelni a problémát. Vannak kifejezetten erre a problémára fejlesztett eszközök, melyek hatékony és fájdalommentes segítséget tudnak nyújtani. A legideálisabb már a terhesség idején használni, de a szülés követően is hasznos segítség tud lenni.
Nem szabad dörzsölni a mellbimbót, mert akkor csak kisebesedik, és lapos vagy forduló mellbimbónál gyakoribb a sebesedés. Érdemes inkább mellszívót használni, vagyis pumpálni előtte, hogy vákuum hatására egy kicsit kidülledjen.
A tejbelövellés esetén a mellek egyik napról a másikra megkeményednek és megfeszülnek. Mindezt a nyirok-dugulás okozza, nem a tej mennyisége. Ez a kellemetlen állapot akár 1-2 napig is eltarthat. Ilyenkor érdemes hűsítő borogatásokat alkalmazni, természetesen először meleget utána hideget. Sőt remek fájdalomcsillapító lehet készíteni különféle növényekből.
Számtalan oka lehet a problémának, gyulladás alakulhat ki (rossz szoptatási helyzet, ürítetlen mellek, érzékeny mellbimbók, fertőzések miatt. A feszítő érzés, keményedés, elviselhetetlen fájdalom. Ilyenkor mindent szeretne az anyuka csak éppen szoptatni nem, pedig ekkor a legjobb, ha minél többet mellen van a baba. Egyszóval semmiképpen nem szabad abbahagyni az emlőből való etetést. A gyulladás, túltelítődés hatására csökkenhet a tejtermelődés, átmenetileg kevés lehet a babának. Általában nem kell pótlást adni neki, gyakoribb szoptatással két-három nap múlva megint lesz elegendő tej, és baba is behozza a lemaradását.
Felhasznált irodalom: Kenéz Kíra: Szoptatni akarok. LPI Kiadó, 2006. Decsi Tamás: Csecsemőtáplálás. Dialóg Campus Kiadó, 1998
Koczka Kinga