A gyermekek 3-5%-a szenved valamilyen ételallergiától, túlnyomó többségük a tehéntejre érzékeny. Az anyatejjel való táplálás nagyon fontos szerepet játszik az allergia megelőzésében, a leghatásosabb módszer a csecsemő 4-6 hónapig tartó kizárólagos szoptatása.
A betegség korhoz kötött, elsősorban csecsemőkorban az első hat hónapjában jelenik meg, amikor a baba áttér az anyatejről a tehéntejre. Ekkor még a szervezet ellenálló képessége éretlen, így nem képes feldolgozni az idegen fehérjéket, melyek átjutva a bélfalon különböző reakciókat indítanak el, amelynek következménye az allergiás tünetek kialakulása lesz.
Szerencsére az allergiát a betegek 90%-a 3 éves korra "kinövi", és mindössze 10%-ban lehet számítani az allergia későbbi életkorra való elhúzódásával.
Ennél a betegségnél kétféle tünettípust lehet említeni; korai és kései. A korai, mint a nevében is benne van, a tej elfogyasztása után azonnal vagy legfeljebb néhány órán belül jelentkezik. Hányással, hasmenéssel, bőrkiütéssel jár, valamint ami súlyosabb gégevizenyő alakulhat ki, amely fulladást okozhat. Ezzel szemben a kései, csak napokkal vagy hetekkel később jelentkezik. Nem olyan veszélyes, mint a korai, de fájó hasat, nyugtalanságot, fáradékonyságot, bőrkiütést eredményezhet.
Mint láthatjuk a tünetek elég általánosak, így nem mindig egyértelmű a tej-allergia, főleg, hogy az említett bélrendszeri tüneteket a tejcukor-intolerancia (tejérzékenység) is kiválthatja. Ha nem vagyunk biztosak gyermekünk allergiájában, úgy tudjuk eldönteni, hogy a tünetek valójában a tej miatt vannak-e, hogy megvonjuk a tejet gyermekünk étrendjéből. Ha a panaszok megszűnnek, akkor nagy valószínűséggel tehéntej-allergiáról van szó. Ebben az esetben érdemes orvoshoz fordulni, aki teljes mértékben meg tud bizonyosodni az allergiáról.
A megelőzésére nagy hangsúlyt kell fektetni. Ha már a családban előfordult ilyen betegség, akkor nem árt felkészültnek lenni. Amennyiben mindkét szülő, vagy egyik szülő és a csecsemő testvére hajlamos allergiás betegségekre, a babának 50-60%-os kockázata van arra, hogy neki is allergiás tünetei alakuljanak ki gyermekévei során. Ha a családban csak az egyik szülő vagy csak a csecsemő egyik testvére mutat hajlamot allergiás tünetek kialakulására, akkor a csöppségnek valamilyen allergiás eredetű betegség megjelenésével hozzávetőlegesen 25%-os kockázattal kell számolni. Persze ez nem jelenti azt, hogy minden esetben kialakul az allergia, csak ezeknél, a babáknál fokozottabb biztonságra és figyelemre van szükség.
Vannak olyan tényezők, melyek befolyásolhatják a tejallergia kialakulását. Ilyen a fent említett örökletes tényezők. Kockázati tényező még lehet a korai tápszerre való átállás. Érdemes 9-12 hónapos korig elkerülni a tehéntej és a tejtermékek adását, még akkor is, ha a gyermek nem allergiás rá. Az arra hajlamos csecsemőnek egyéves kor alatt lehetőleg ne adjunk tojásfehérjét, szójafehérjét, halhúst és dióféléket.
A baba addigi étrendjét teljesen át kell alakítani. Száműzni kell a tehéntej, a tejtermékek és minden tehéntejfehérjét, tartalmazó ételt. Csecsemő esetén mindenképpen könnyen emészthető, az anyatejet helyettesítő vagy azt kiegészítő tápszer javasolható. Ma már vannak olyan készítmények, amelyek kifejezetten az allergia megelőzésére és kezelésére szolgálnak. Szerencsére minden pótolható, így a tej is. Helyette fogyasztható mandulatej, mogyorótej, szójaital, rizsital, zabital. Tejtermékek helyett féléves kor felett elsősorban húsok (szárnyasok) ajánlottak. Marha vagy borjúhús azonban nem javasolt.
Vásárláskor mindig ellenőrizzük a termék összetételének leírásánál, hogy nem tartalmaz-e véletlenül tejösszetevőket. Az adalékanyagok között szerepelhetnek tejszármazékok! Tejmentes készítményeket nemcsak az allergiásoknak szóló boltokban találunk, hanem bio boltokban és más üzletekben is.
Nemcsak a tehéntej, hanem a kecsketej, juhtej, sőt még az anyatej is válthat ki allergiás reakciókat. A tévhittel ellentétben a juh és a kecske tejének fehérje-összetétele hasonló a tehénéhez, ezért ugyanúgy allergizáló.
Forrás: Decsi Tamás:Csecsemőtáplálás. Dialóg Campus Kiadó, 1998.
Kincses Fanni