Az eddig használt filmes és foszforlemezes mammográf készülékek mellett már több helyen alkalmazzák Magyarországon is az úgynevezett direkt digitális technikát, amellyel könnyebbé válik a leletek kiértékelése, és a külföldi tapasztalatok szerint több esetben diagnosztizálható a mellrák korai stádiuma is, mint a hagyományos eljárással.
Magyarországon jelenleg három helyen rendelkeznek a legkorszerűbb berendezéssel: Budapesten a Szabolcs utcai Országos Gyógyintézeti Központban (OGYK), a Miskolci Semmelweis Kórházban és Pécsett a Radiológiai Klinikán.
A direkt digitális mammográffal végzett vizsgálati eljárás tulajdonképp nem tér el a hagyományostól, azonban a felvétel során kisebb sugárdózis éri a beteget. Az így készített képek megbízhatóan jó minőségűek és a géphez kapcsolt képarchiváló és továbbító hálózati rendszer segítségével könnyen archiválhatók, továbbíthatók, visszakereshetők, összehasonlíthatók a leletek – tudtuk meg Dr. Forrai Gábor főorvostól, a Szabolcs utcai OGYK Radiológiai Osztályának vezetőjétől.
A hagyományos filmes technikához képest megbízhatóbb, egyenletesen jó minőségű felvételekkel az orvosok számára könnyebbé válik a kiértékelés, a külföldi tapasztalatok szerint pedig valamivel nagyobb arányban ismerik fel korai fázisban a betegséget ezzel a módszerrel.
Egy amerikai kutatásban 50 ezer beteg adatai alapján megállapították, hogy több rákos elváltozás mutatható ki az új eljárás segítségével, elsősorban az ötven év alattiaknál és az általában röntgennel nehezebben vizsgálható „denz” típusú emlőjűeknél – mondta el a főorvos.
Az emlők szerkezetük szerint öt csoportra oszthatók, attól függően, hogy milyen arányban van bennük zsír, kötőszövet, illetve mirigyállomány – magyarázta Forrai Gábor. Az egyik „véglet”, amikor szinte csak zsírt tartalmaz a mell – ez nagyon jól átengedi a röntgensugarakat, szinte tökéletesen „átlátszó”, így igen jól vizsgálható, az esetleges elváltozások szembetűnőek.
A fiatalabbakra általában a másik véglet, az úgynevezett denz emlő jellemző, mikor sok kötőszövet és mirigy van a mellben, vagyis „sűrű”, és ilyenkor igen nehezen látható a daganat.
A digitális mammográf főként a vegyes szerkezetű melleknél mutatkozott eredményesebbnek a hagyományosnál, ahol foltokban jelentkeznek a sűrű és az átláthatóbb területek.
Ennek oka vélhetően az, hogy az új technikával készült felvételek kontrasztfelbontásában és az utólagos képmanipuláció adta lehetőségekben jelentős előrelépést látnak a szakemberek – tudtuk meg Forrai Gábortól.
Itt sem 100 százalékos azonban a hatékonyság – összességében a tapasztalatok szerint bármelyik típusú mammográfia a daganatos elváltozások 85-92 százalékát képes ábrázolni – tájékoztatott a főorvos.
Mammográfiára Magyarországon a 45-65 év közötti nők kapnak behívólevelet, kétévenként. Azonban a legújabb szakmai ajánlások szerint minden 40 év feletti nőnek évente részt kellene vennie egy szűrővizsgálaton – hívta fel a figyelmet Forrai Gábor, az amerikai onkológus szakkollégium (American Cancer Society) állásfoglalására hivatkozva.
A digitális mammográf gépekkel végzett vizsgálat – csakúgy, mint a hagyományos berendezések esetében – mindenki számára térítésmentesen igénybe vehető háziorvosi beutalóval.
35 éves kor alatt csak nagyon indokolt esetben végeznek mammográfiás vizsgálatot, ez általában felesleges, ezért nem teszik ki a pácienseket a sugárterhelésnek – mondta el Dr. Sraj Áron, a Miskolci Semmelweis Kórház területén lévő Emlővizsgáló Centrum radiológus osztályvezető főorvosa.
Miskolcon napi 80-90 klinikai és szűrővizsgálatot végeznek a digitális berendezéssel – itt 2006 augusztusa óta használják. „Bár a mostani szabályozás szerint térítésmentesen veheti igénybe bárki akár nálunk is az új digitális gépet, mégsem gondolom, hogy érdemes lenne az országot átutaznia egy betegnek emiatt” – véli Dr. Sraj. „Inkább az orvosok számára van jelentősége az új technikának – több mindent láthatnak a képen, jobban tudják manipulálni, kevésbé van szükség újabb vizsgálatok végzésére.”
2002-ben több mint negyven emlőcentrumot akkreditáltak az országban, és ennek kapcsán a gépparkot is komoly ellenőrzéseknek vetették alá. Ezek nagy része hagyományos gép, ezekkel is készíthető olyan jól kidolgozott mammográf felvétel, ami alapján megalapozott vélemény adható egy-egy páciensről – állítja a főorvos.
Pécsett 2006 nyara óta üzemeltetnek egy szűrőjárműbe szerelt direkt digitális mammográfot, emellett az idén tavaszra elkészülő új Térségi Szűrő és Diagnosztikai Központban is üzembe helyeznek egy új digitális emlővizsgáló berendezést - tudtuk meg Dr. Battyány Istvántól, a Pécsi Radiológiai Klinika igazgatójától.
A mobil szűrőállomásokban jól kihasználhatók az új technika előnyei: a géppel például a kis falvakban készített digitális felvételeket számítógépen rögzítik, így akár egyheti vizsgálat adatait is képesek összegyűjteni és tárolni.
Az adatokat a centrumba történő visszatéréskor a központi archiválórendszerbe továbbítják, és a kiértékelés már a centrumban, a legjobb szakemberekkel történik. A hagyományos filmes mammográfoknál helyben volt szükség filmelőhívógépre, bonyolult kiszolgáló technikára.
A digitális gépek könnyebben kezelhetők, utólagos képmanipulációs technikával a felvételek minősége javítható. Ennek köszönhetően a technika bizonyos határokon belül képes kompenzálni a felvétel készítésének expozíciós hibáit, ezért alul- vagy túlexponált kép gyakorlatilag nem fordul elő, aminek a veszélye a hagyományos filmes technikánál fennáll - mondta el Battyány István is a korábbiakban már ismertetett előnyöket.
Az emlő röntgenvizsgálatához az általános röntgenfelvételekénél nagyobb felbontásra van szükség (50 mikron lenne a kívánatos), amit az analóg filmes technika eddig is képes volt produkálni. A korszerű új digitális gépekkel készült felvételek már megközelítik ezt a felbontást (50-100 mikron).
Egy hagyományos technikával készült jól sikerült felvétel és egy digitális géppel készített kép tulajdonképpen azonos információtartalommal rendelkezik, ezért a hagyományos módon vizsgált betegek sem kerülnek hátrányos helyzetbe az új technikához hozzáférő betegekkel szemben - mondta Battyány.
Az OGYK-ban évente várhatóan 3500 vizsgálatot végeznek a fél éve beállított géppel, azonban ez nem csak a szűréseket jelenti. A mammográf segítségével eldönthető az is, hogy szükség van-e valakinél műtétre. Ilyenkor úgynevezett célzott biopsziát alkalmazva a mammográf alatt vesznek mintát egy tű segítségével a daganatgyanús területből, melynek szövettani vizsgálatával kideríthető, hogy valóban operálni kell-e.
Műtétek előtt is nagy hasznát veszik a gépnek: a képen látható, de nem tapintható daganatokba a mammográf alatt egy kampós végű hajszálvékony drótszálat vezetnek, ami a sebésznek megmutatja, melyik területet kell eltávolítania.
Műtét közben az eltávolított szövetdarabot szintén mammográf segítségével vizsgálják meg, hogy valóban benne van-e az egész daganatos rész a kioperált területben.
Forrás:origo.hu