De ha eljön a stressz ideje, például egy műtét, vagy valamilyen kritikus állapot, és a vele járó kórházi tartózkodás, akkor ez a szinte mindenhol: talajban, vízben, szennyvízben megtalálható baktérium átváltozik.

A baktérium feladja az addigi barátságos viselkedését, és a békés egymás mellett élés helyett a saját túlélésére kezd koncentrálni.

A súlyos állapotú páciensek 50 % -a kerül ebbe a helyzetbe. És a végeredmény? 40 %-uknál végzetes következményekkel jár az elharapódzó Pseudomonas aeruginosa fertőzés - mondja Olga Zaborina professzor (Chicago Egyetem, USA).

A professzor felfedezte, hogy ezeknek a baktériumoknak igen fejlett érzékelő apparátusuk van, amellyel felismerik, ha az emberi szervezet a fizikai stressz során olyan vegyületekkel ad le jelzéseket, amelyeket a károsodott vagy oxigénhiányos szövetek termelnek.

A Pseudomonas aeruginosa felismeri, ha az emberi szervezet meggyengül, és olyan vegyületeket választ ki válaszul, amelyek megölik a normális, hasznos bélflórát.

A kórházi fertőzések különösen sok gondot okoznak, mert az ellenük bevetett antibiotikumok "termelik ki" az antibiotikumoknak ellenálló törzseket. A bélbaktériumok - közöttük a Pseudomonas aeruginosa az antibiotikumok elleni védelmül vékony filmréteggel veszik körül magukat.

De a filmréteg ellenére is érzékelik a gazdaszervezet stressz-vegyületeit - és készek a támadásra.

Az antibiotikumok pedig "foglyokat nem ejtünk" elv alapján működnek, a normális, hasznos bélbaktériumokat is kiirtják, tovább gyengítve a beteg szervezetét.

"Ha nem sikerül találnunk egy olyan megoldást, hogy a bélbaktériumokat inkább megőrizzük, mintsem kipusztítsuk, akkor hamarosan kifogyunk a hatásos antibiotikumokból"- mondja a professzor.

"Tudjuk, hogy nagyon sok betegséget a bélbaktériumok okoznak vagy súlyosbítanak, mint a gyulladásos bélbetegséget vagy a rák kemoterápiás kezelését." "És nem is a jelenlétük okozza a bajt, hanem a stressz idején kialakított viselkedésük, a túlélési stratégiájuk."

Forrás: Medical News Today  (Fuggetlen.hu)