A jógára vonatkozó első írásos emlékek i.e.II. századból származnak. A jóga az elme-test egységének elvét tanítja: az elme nyugtalansága, zaklatottsága esetén a test is szenved, illetve a test rossz egészségi állapota az elme erejét és tisztaságát is veszélyezteti. A klasszikus jóga nyolc „lábra” osztható, melyek alapot adnak a spirituális, fizikai, mentális egészség megteremtéséhez, célul tűzve ki az elme és a test harmóniájának megvalósítását, majd a mélyebb meditációs állapotok elérését. A legismertebb jóga fajta az asana, vagy hatha jóga, amely számos fizikális pozíciót foglal magába, melyeket két kategóriába lehet osztani: a meditatív, illetve a terápiás célúak.
A meditatív pozíciók célja az elme relaxált állapotba hozása, a gerincoszlop kiigazításán és a megfelelő véráramlás biztosításán keresztül, a terápiás pozíciók célja pedig a fizikális egészség és a jó közérzet megvalósítása. A pranayama a légzés szabályozásán keresztül az elme lecsöndesítését, annak meditatív állapotba hozását, a koncentráció olyan fokának megvalósítását tűzi ki célul, amely egy magasabb tudatszintet és relaxációt eredményez. A jóga jó hatással van az egészségre, a vitalitásra, az elme békéjére, valamint számos fizikális betegség esetén.
Dr. Gulyás Tamás
2007-06-21