Egy tökéletes világban minden gyerek sárgarépát és/vagy kelkáposzta chipset kérne, hogyha rájönne a ’’falatozhatnék’’. Akik így tesznek, le a kalapot előttük. Ám a többi gyerek inkább vonzódik az olyan harapnivalók és nasik iránt (pl. uzsonnára), melyek sajnos nem éppen az egészségességükről híresek.
Összegyűjtöttünk 3+1 olyan közkedvelt nassolnivalót, amit a gyerkőcök szívesen eszegetnek, viszont a szülőknek jó tudni, hogy ezeket érdemes elkerülni vagy legalábbis minimálisra csökkenteni a fogyasztásukat.
Az előrecsomagolt, bolti müzlik és gabonapelyhek legtöbbször nagyon sok szénhidrátot, cukrot, édesítőszert és mesterséges adalékanyagot tartalmaznak. Továbbá sajnos képesek arra, hogy hamar megemeljék, majd visszaejtsék fogyasztójuk vércukorszintjét, illetve folyamatosan újrakívántatják magukat. Az ingadozó vércukorszintnek viszont a későbbiekben akár súlyos következményei is lehetnek, ezért inkább vásároljunk külön magokat, pelyheket, és mi magunk készítsük el a saját, egyedi müzlinket a gyereknek. Persze ne cukorral, édesítőszerrel vagy csokoládéval turbózzuk fel, hanem aszalt- vagy idénygyümölcsökkel, illetve natúr joghurttal.
Az ízesített, bolti joghurtokkal is nagyjából hasonló a probléma, mint a fentebb említett müzliknél. Sok cukrot, édesítőszert, mesterséges adalékanyagot, stabilizátorokat tartalmaznak, a gyümölcsízesítésű joghurtokban pedig színezékek és aromák is vannak többnyire. Ráadásul a bolti termékek hatása rendszerint meg sem közelíti a valódi, hő sokk nélkül készült joghurtokét, hiszen 65°C fölötti hőmérsékleten a hasznos, az egészségre pozitív hatással lévő baktériumok nagy része már elpusztul. Szerencsére nem feltétlenül kell bolti joghurtot adunk gyermekünknek, hiszen már hozzájuthatunk olyan probiotikus joghurthoz is, amit egyszerűen, otthon tudunk elkészíteni neki, egy speciális, erre a célra kifejlesztett joghurtkészítő-dobozban. A 40°C-on, hősokk nélkül, lassú érleléssel készült, otthoni joghurt nagyon jó ízű, és általa akár 10 milliárd hasznos és egészséges csírát juttathatunk a gyerek bélrendszerbe.
A bolti csokipuding szintén a gyerekek kedvence, hiszen finom, édes és lágy, ráadásul a tetején van még egy kis ízletes tejszínhabréteg is. Felnőtt fejjel viszont ismét csak cukor és mesterséges adalékanyagok tömkelegét látjuk a kis műanyagdobozokba rejtve. Ha gyermekünkre ránk törne a csillapíthatatlan nassolás iránti vágy, akkor ne bolti csokipudingot adjunk neki, hanem készítsünk neki házilag csokipudingot jó minőségű kakaóporból és kevéske nádcukorból! (Elkészítés: 2 púpos evők. kukoricakeményítőhöz hozzáadunk 3 evők. kakaóport és kevés nádcukrot, majd kis tejjel csomómentesre keverjük. 5 dl zsírszegény tejet hevíteni kezdünk, majd ha felforrósodott, hozzáöntjük a keményítős-kakaós masszát és rövid ideig főzzük. Ha besűrűsödött, akkor kis tálkákba öntjük, majd hűtve tálaljuk.)
Talán a legtöbb szülő a chipsszel, ropival és a pattogatott kukoricával van igazán nagy bajban, hiszen lehetséges, hogy a gyereke nem igazán kívánja a bolti müzlit/pelyheket vagy joghurtot/pudingot, viszont egy jó csomag chipsre, ropira, pattogatott kukoricára bármikor vevő. Ezek íze lehet, hogy finom a gyerkőcöknek, viszont az a baj, hogy lényegében értéktelen, hizlaló, de nem laktató nasikról van szó. Ráadásul tele vannak félig hidrogénezett olajakból előállított transzzsírsavakkal, sok zsiradékkal és sóval. Jó tudni, hogy a transzzsírsavak kockázatot jelentenek a gyerek egészségére, egyrészt például hozzájárulhatnak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához, másrészt hiperaktivitáshoz is vezethetnek. Éppen ezért a drága bolti chips és társai helyett készítsünk a gyereknek almachipset, ami egyszerűen elkészíthető, egészséges, és ami a gyerkőcöknek fontos: finom, édes íze van, plusz: jól lehet ropogtatni. (Elkészítés: Az alaposan megmosott almát felkarikázzuk nagyon vékonyan, majd egy papírral bélelt tálcán szétterítve néhány napig meleg helyen kiszárítjuk.)
Nem mondunk újdonságot azzal, hogy a klasszikus csoki és a különféle cukorkák (sokszor a gyógynövényesek is!) is tele vannak cukorral és egyéb felesleges adalékanyagokkal. Az sem nyerő, ha édesítőszert látunk a csomagoláson, hiszen a mesterséges édesítőszerekkel (szacharin, ciklamát, aszpartám) az a baj, hogy károsak a szervezet számára. A legtöbb édesítőszeres mellékhatás pedig sajnos az idegrendszerrel van kapcsolatban. Éppen ezért inkább házilag készített csokit vagy valódi fekete csokoládét adjunk a gyereknek. Utóbbi ára jóval magasabb, mint a hétköznapi, bolti csokiké, de az egészség szempontjából is jóval előnyösebb.
Hogyha a házilag készített finomságok valamiért nem nyerték el a gyerek tetszését, akkor se keseredjünk el, nasiként próbálkozzunk nála különféle gyümölcsökkel (idény és aszalt), zöldségekkel, puffasztott rizzsel vagy olajos magvakkal, persze a mennyiségre mindegyik esetében érdemes odafigyelni.
Kató Iringó