A lumbágó a hát deréktáji fájdalmát jelenti. Azonban a jelentés ennél szélesebb körű, így érdemes ezt egy kicsit alaposabban körüljárni.
Nevezetesen a nyaki, háti, deréktáji és keresztcsonti. A deréktáji szakaszt hívják latinul lumbalis tájéknak. Innen ered az elnevezés, de mégis szélesebbkörű. A köznyelvben ugyanis mind a derék, mind a keresztcsonti fájdalmat lumbágónak nevezzük. A fogalom e mellett nemcsak az adott terület fájdalmát, hanem az ott kilépő idegek által ellátott területek kisugárzó fájdalmát is jelenti. Így a lumbágó a deréktáj (keresztcsonti tájék) fájdalma mellett akár a nagy lábujjba is sugározhat.
A lumbágó sokszor hirtelen mozdulatra alakul ki, de van, amikor nem is tudunk megnevezni ilyen eseményt. A lényeg mindenesetre az, hogy nem fokozatosan kezdődik, így rögtön valami hirtelen kiszakadt sérv, szalagszakadás stb. jut az ember eszébe, pedig az esetek többségében ilyenről szó sincs.
Méghozzá görcsös izomfeszültség. Ha jól belegondolunk, beláthatjuk, hogy a gerinc megfelelő tartását a csigolyákat mozgató izmok állandó egyensúlyi összjátéka alakítja. Ezek közül az izmok közül vannak, melyek több csigolyát hidalnak át, és vannak, amelyek csak egy csigolya nyúlványaihoz kapcsolódnak. Ezek az izmok állandóan feszítve, illetve állandóan nyújtva is vannak, és néha ellazulva. A gerinc tartását még egy elég erős szalagrendszer is biztosítja, de a rossz tartás miatt az sokszor meglazul és ekkor már csak az izmokra hárul a tartás minden nehézsége. Ha ezek közül az izmok közül bármelyik görcsös álapotba kerül, az kihat a többi izomra is, képes megfeszíteni, megcsavarni, elmozdítani a csigolyákat és így nyomás alá helyezni a kilépő idegeket is. Tehát még a kisugárzó fájdalom sem jelenti rögtön egy gerincsérv jelenlétét.
A fájdalom közvetlen oka tehát az izomfeszültség. Ilyenkor fáj az izom, fáj a szalagok húzódása, fáj a többi izom feszülése és fájhatnak a nyomás alá kerülő idegek, még kisugárzás nélkül is.
Úgy is feltehettük volna a kérdést, hogy „mi a valódi ok?”. Az izomfeszültség ugyanis már egy következmény, fentebb mégis ezt jelültük meg okként, hogy könnyebben meg érthessük mi is történik a folyamatot.
A deréktáji és keresztcsonti gerincszakasz fájdalmait nem csak a terület tartórendszerének zavara okozhatja. Mivel mégiscsak a gerinc melletti területről beszélünk, nem szabad megfeledkezni az ott átfutó érző és mozgató idegekről sem. Itt mennek és jönnek az idegi információk az alsó végtagok, a medence, a kismedencei és alhasi szervek felől is. Épp ezért az ilyen mozgásszervi vagy belszervi gyulladások, tumorok, illetve a csigolyák fájdalmai, és áttétes folyamatai szintén okozhatnak fájdalmat az említett területen. Nem kell persze sohasem rögtön a legrosszabbra gondolni. Érdemes azonban – főként a terápiára nem reagáló – fájdalmakat szakemberrel is megkonzultálni.
A terápia természetesen mindig a kiváltó októl függ. Mint említettük az ok legtöbbször izomfeszültségből ered, így a legjobb módszerek a masszázs és mozgásterápiák. A lágylézer (különösen az infra) ez esetben nagyon jó kiegészítő kezelést nyújthat, de jó lehet a pulzáló mágnesterápia, a gyógyfürdő, a különféle elektroterápiák és a kinezio tape alkalmazása is. Ha gyulladás áll a háttérben a meleg fürdő sokszor ronthatja az állapotot.
Bármilyen terápia is történik, mindenképp fontos a megfelelő mozgásforma kialakítása, a terheléseknek megfelelő mzdulatsorok begyakorlása (pl.: nem hajolva, hanem guggolva emelünk). Illetve meg kell célozni a lelki tényezőket is.
Dr. Gulyás Tamás