Oravecz Nóra blogját és könyveit rengetegen olvassák, ráadásul többszázezren követik őt a legnagyobb közösségi portálon. Népszerűségének egyik oka, hogy nagyon sok embernek adnak erőt ,,lélekerősítő" és ,,léleksimogató" gondolatai. Mi is régóta szerettük volna őt megismerni közelebbről, és erre most szerencsére adódott is lehetőség!
Felelősséggel csak magamért tartozom, senki másért. 7 éve kezdtem el írni a blogomat, mert jobban éreztem magam tőle. Ez a mai napig így van. Ha mások miatt csinálnám, már rég nem lenne értelme, ugyanis ha ők eltűnnének, akkor abba is hagynám. A tevékenységem ettől sokkal többet jelent számomra.
Az életem három részre osztható. Az egyik az alkotási folyamat, amikor egy új könyv születik, ilyenkor visszavonulok, alig mozdulok ki otthonról, és összegzek mindent, amit az elmúlt időszakból inspirációként fel tudok használni. Az ezt megelőző rész a felfedező időszak, amikor külföldre utazom, és igyekszem minél több élményt magamba szívni. A harmadik pedig ott van a mindennapjaimban, ez pedig a blog, és most már a motivációs videók is. Egyébként elképesztően szélsőséges tudok lenni. Van, hogy napokig ki sem mozdulok, máskor meg épp, hogy csak aludni járok haza. Szeretem a változatosságot.
Nincs, minden napom egy picit máshogyan néz ki. Ma már csak a saját tevékenységemből élek. Apró szokások vannak, amiket szeretek megtartani. Mióta az új albérletembe költöztem, minden reggelemet egy bögre forró kávé mellett töltöm az erkélyen. Nem érdekel, hogy milyen hideg van, maximum 5 percet minden reggel eltöltök ott. Kikapcsolom az agyamat, és próbálok semmin sem agyalni. Utána jön a reggeli, válaszolok az e-mailjeimre, és általában napközben tárgyalok, forgatok, interjúkat adok, vagy épp az Olvasóimmal találkozom. Az este nálam szent, hiszen olyankor tudok írni. Igyekszem napközben nem túlságosan kifárasztani magam, ugyanis 8 óra után kezdődik a nap igazán értékes része, amikor képes vagyok írni. Napközben ez nem megy.
Vicces dolgokkal veszem körbe magam. A múltkor pl. nem volt túl jó napom, és vettem egy csillámpónit. Az egyik ismerősöm meg szokta magát ölelni, attól jobb kedve van. Egy teljesen normális, felnőtt férfiről van szó, meg is döbbentem, amikor ezt mondta, mert azt hittem, ez csak valami, amit szangvinikus emberként az életembe kell iktatni, és kész. Nem, mint kiderült, többünknek vannak vicces szokásai, mint gondolnánk. Amire mindig odafigyelek, hogy elég folyadékot fogyasszak, és gyümölcsöt egyek. Ősszel pedig mindig szerzek multivitamint, ha lehet természetes alapanyagút, mert az csodákra képes.
Igen, szeretnék többet eljárni, van is állandó bérletem az egyik szálloda wellness központjába, de az elmúlt három hét alatt pl. még el sem tudtam jutni. Ez sajnos a következő két hétben sem lesz másképp, ugyanis újra elutazom. Ha eljárok edzeni, az mindig azért van, mert fent szeretném tartani az energiaszintemet, nagyon fel tud tölteni. A cél az, hogy hetente legalább egyszer eljárjak. De nem vagyok jó csapatjátékos. Ha tehetem, inkább spinningelek, vagy a személyi edzőmmel, Ingriddel edzek. Egyébként nagyon szerencsés testalkatom van, jó genetikát örököltem, így nálam a plusz kilókkal való harc egyáltalán nem játszik szerepet az életemben.
Igen, bármit és bármikor. Az alternatívákat lecsökkenti az, hogy nem eszek tengeri herkentyűket, thai-t, japánt, távol-keletit, mexikóit, indiait, semmit, ami túl fűszeres. Érdekesség, hogy a magyaros fűszeres ételektől nem vagyok beteg, minden mástól igen, így mellőzöm őket. Húsok közül csak a csirkét eszem meg, azt is csak nagy ritkán. Imádom a magyar konyhát, a nyári amerikai tartózkodásom során ez hiányzott a legjobban.
Multivitamint, és néha vas tablettát.
Nem olvasok magazinokat, külföldi oldalakon szoktam böngészni. Pár éve egy nagy lapkiadó egészséggel kapcsolatos Facebook oldalát menedzseltem, akkoriban nagyon sokat olvastam a téma után, így valamennyire képben vagyok. Ha valami érdekel, persze felkutatom az interneten.
Úgy gondolom, hogy hiába van rendben a lelked, ha nem figyelsz oda az egészségedre, semmit sem ér. Ezért próbálok a blogomon az egészséges életmódra is fókuszálni, ugyanis a kettő jelentősen összefügg.
Szerencsére nincs. Régen évekig allergiás voltam, aztán miután otthagytam az utolsó munkahelyemet és vállalkozói életre váltottam, valamilyen csodás módon eltűnt. Szerintem van összefüggés a kettő között.
Víz-víz-víz. Szebb lesz tőle a bőröd, nem fog fájni a fejed, és jobb lesz a közérzeted.
Ezekben nagyon rossz vagyok, ugyanis elég türelmetlen tudok lenni, így a vásárlások során nem nagyon figyelek oda erre. Amit viszont a vásárlásaimnál szem előtt tartok, az a kozmetikusom, masszőröm, bőrgyógyászom, stb. tanácsai. Már csak ajánlás útján vásárolok, olyan dolgokat, amiket szakemberek javasolnak.
Ez a „szakma” ezzel jár. Idegenek ítélkeznek rólad anélkül, hogy ismernének. Ez a „munkaköri leírásom” része. Mások véleménye sohasem változtatott azon, ami vagyok. Én továbbra is veszem a csillámpónikat, a buborékfújókat, kitűzök célokat, valóra váltom őket, bejárom a világot, és felveszem a rózsaszín kabátomat, mert ha az van rajtam, mindenki mosolyog. A mosoly ellen pedig mint tudjuk nincs az a fegyver, ami hatna.
Régen rettentően depresszív voltam. Nem hittem abban, hogy elég lehetek másoknak, kiközösített voltam a „nagy szám” miatt. Nagyon kemény időszakokon mentem keresztül, és bizony a média azokhoz az emberekhez képest, akik ott bántottak, sehol sincs. Ha azt túléltem, bármit. Akkoriban csak az tartotta bennem a lelket, hogy érzem, hogy több van bennem, és ezek az emberek csak most az életem részei. Később én döntöm el, hogy kiket engedek be. Ma nekem vannak a legtámogatóbb barátaim, akik mindig tudják, hogy mit kell mondaniuk, vagy tenniük. Nem én vagyok erős, ők azok, mert mellettem vannak, és fogják a kezemet az úton. Nélkülük és a családom nélkül senki lennék. Viszont ha nem lettek volna komplexusaim, nem tartanék itt, úgyhogy nagyon hálás vagyok értük.
Megbízhatóság.
Brian Tracy szerint a siker hét összetevőjének egyike a lelki béke. Pár hete írtam egy listát, hogy mik tartoznak ide. A meditáció, az írás, a hajnali kávém az erkélyen, séta a tengerparton is ide tartozik.
Régen az voltam, folyton rohantam, nem értem rá semmire, de hamar rájöttem, hogy nem szeretnék ilyen életet élni. Ma már nyugodtan élem az életemet, és ha mégis stresszes lennék, a masszőröm segít, vagy elmegyek meditálni. Attól, hogy arról szól az élet, hogy mindenki jelentéktelen dolgokon stresszel, neked még nem kell.
Forró kád víz, vagy megnézek egy jó filmet. Ez a kettő együtt a tökéletes párosítás.
Minden könyv, ami a polcomon van ugyanolyan fontos számomra, nem tudnék olyat mondani, hogy melyik a kedvenc könyvem. Most pl. a Talk like TED, de ha egy héttel ezelőtt kérdezed, akkor Deepak Chopra A varázsló mágiája, előtte egy héttel pedig Oprah itthon megjelent könyve.
Az életemben egy állandó szabály van: bízni a megérzéseimre. Nagyon intuitív ember vagyok. Megérzések alapján hozok döntéseket – elég messzire hoztak a megérzéseim, úgy gondolom, hogy számomra ez a helyes út. Az is lehet, hogy más számára is az lenne, ha hallgatna rájuk. Egy próbát megér – de valahogy mindig beigazolódnak.
Amikor az előadásaim után vagy kétszázan rohamoznak meg ölelésekért és puszikért. Ennél és az írás folyamatánál nincs jobb érzés.
Egyikre sem vágytam. Nem azért kezdtem el blogolni, hogy híres, ismert vagy sikeres legyek. Egyszerűen csináltam, mert nem tudom másképp elképzelni az életemet. Nagyon hálás vagyok az életnek, hogy idáig hozott, és ma már csak annyi a dolgom, hogy ezen az úton haladjak, és biztosít mindent számomra. Tudom, hogy most olyanokat kellene írnom, hogy szerelem, meg család, meg házasság, meg gyűrű, és gyerekek. De soha nem voltam az a lány, aki fehér ruháról ábrándozott, vagy azt képzelte el, hogy hogyan fogják megkérni a kezét. Amíg mindennél jobban izgat az, hogy írom az új könyvemet, vagy hogy szervezem a nyári New York-i utamat – kimegyek kreatív írást tanulni -, addig ennek a témának nincs sok létjogosultsága az életemben.
Az interjút készítette: Kató Iringó
A fotók forrása: Oravecz Nóra hivatalos Facebook oldal