,,Egy asszony csak akkor elégedett teljesen, ha legalább tíz évvel fiatalabbnak néz ki, mint a saját lánya” - mondta Oscar Wilde. Vajon mindig ennyire fontos volt a fiatalosság?
Már az ókori Egyiptomban is használtak kezdetleges szépségápolási szereket, kozmetikumokat, ezt festmények, szobrok és egyéb ásatási leletek is bizonyítják.
A mai hidratáló és ránctalanító krémek őseit többnyire olíva-, szezám-, ricinus-, és mandulaolajból, szójából, marha- és birkafaggyúból, valamint méhviaszból készítették.
Tudta? |
A görög kozmein szóból ered a kozmetika szó, jelentése pedig rendbe szedni, díszíteni. |
Az, hogy jól és fiatalosan akarunk kinézni, nem új keletű dolog. Így volt régen és ma is. A szépség, a jól ápoltság, a fiatalosság kultusza nemcsak a nőket, hanem a férfiakat is érinti. Jóllehet, mindenki tudja, hogy a bőr öregedése természetes folyamat, mégis a legtöbb embert sokként éri, amikor felfedezi az első ráncait. Miért fogjuk fel a ráncosodást ilyen tragikusan? Feltehetően egyrészt azért, mert attól félünk, hogy innentől kezdve magabiztosságunk elillan, és csökken a vonzerőnk is. Másrészt tartunk mások negatív véleményétől is. Ez a problémakör elég sokrétű, nem véletlen, hogy egy egész iparág épült erre, aminek neve szépségipar, kozmetikai ipar.
Tudta? |
Az ókorban úgy gondolták, az istenek eledele, az ambrózia a fiatalság kulcsa. |
Mint oly sok más dolognál, az öregedésnél is az elfogadás (lenne) a legfontosabb. Meg kell értetnünk magunkkal, hogy az öregedés genetikailag meghatározott. A mai világban persze fontos, hogy ki hogy néz ki, ezért azzal biztos nem hibázunk, ha megfelelő odafigyeléssel kihozzuk magunkból a maximumot. A jó kinézet ugyanis önbizalmat ad. Túlzásba viszont essünk! Az idő előrehaladtával érdemes egyre inkább befelé figyelni a külsőségek helyett, és arra gondolni, hogy az öregedéssel egyre érettebbek, bölcsebbek és tapasztaltabbak leszünk.
Kató Iringó