Szilveszter éjjelén a jó hangulat, de leginkább az elfogyasztott alkohol hatására a legkülönfélébb ígéretek hagyják el a szánkat, de hogy ezekből mennyit tartunk be, az egy másik kérdés.
Az év utolsó napján hányszor hallottuk már ezek a mondatokat, hogy: leszokok a cigiről, lefogyok, nem káromkodok, mindig leviszem a szemetet, kibékülök a szomszéddal, tanulok a gyerekkel, spórolok, nem veszek felesleges kacatokat és így tovább. Ám ahogy haladunk előre az új esztendőben, úgy merülnek feledésbe az elhangzott ígéretek. Vagy módosulnak „majd hétfőtől”, vagy „majd februártól” verzióra. Persze tisztelet a kivételnek, de mégis leszögezhetjük, hogy kevés olyan ember létezik, aki ne szegett volna meg legalább egy Újévi fogadalmat.
Idén megfogadhatnánk azt, hogy betartjuk az ígéretünket. Kezdjük azzal, hogy olyan fogadalmat teszünk, amit megerőltetés vagy önsanyargatás nélkül be tudunk tartani.
Ha egy picivel többet mozognánk, az még nem borítaná fel fenekestül az életünket. Gondoljunk csak bele. Például gyalog szaladunk el a közeli boltba kenyérért, vagy levisszük a szemetet, vagy esténként leugrunk a kutyával sétálni, netán a hét öt napjából kétszer kocsi nélkül megyünk dolgozni. Az időjárás is egyre jobb lesz, a természet új erőre ébred. Érdemes ilyenkor felnyalábolni a családot és kiruccanni valami közelebbi kiránduló helyre. Mozgunk is, a levegőn is vagyunk, és ami még fontosabb, végre együtt a család.
Kevés az idő és rájuk jut a legkevesebb, hiszen a munkát el kell végezni. A főnökünknek nem mondhatjuk, hogy eredj a szobádba, majd később megbeszéljük, vagy hagyjál anyát, apát, mert fáradt. Fogadjuk meg, hogy mostantól (nem holnaptól, hétfőtől vagy majd) igyekszünk több időt fordítani a szeretteinkre. Muszáj! Szükségük van ránk és nekünk is rájuk. Ha hétköznap nem is, de a hétvégeken tegyünk róla, hogy hasznosan és közösen töltsük el az időt. Ehhez még pénz sem kell. Menjünk ki a játszótérre focizni, vagy vegyük elő a társasjátékot a szekrényből. Meglátjuk, hogy mi is mennyire jól fogjuk érezni magunkat. A vasárnapi ebéd elkészítésébe is bevonhatjuk az egész családot. És beszélgessünk. Mondja el mindenki, ami a szívét nyomja, hiszen a család erről szól. Együtt jóban-rosszban.
Nehéz ügy. Mindenki csinálja, de hallgatni senki sem szereti. Kell nekünk, jól esik, megnyugtat. Mondjuk ki nyíltan, szinte esélytelen, hogy leszokjunk róla. De ha már így van, húzzunk hasznot belőle. Íme a recept: vegyünk egy nagyobb befőttesüveget. Hogy mekkorát, az kinek-kinek a vérmérséklete dönti el. Fogjunk egy alkoholos filcet. Írjuk az üvegre gyöngybetűkkel, hogy CSÚNYABESZÉD. Gondosan zárjuk le az üveg tetejét, és vágjunk rajta egy nyílást. Most már csak arra kell ügyelni, hogy ha káromkodunk, akkor azzal a lendülettel helyezzünk el az üvegben egy kisebb összeget. Mondjuk felnőttnek 200 Ft lehet a tarifa. Mivel a gyerekeknél is előfordul efféle csúfság, nekik 100 Ft-ot kelljen az üvegbe dobni. Hosszú évek tapasztalata azt mutatja, hogy (kihangsúlyozom sajnos) nyárra meg lesz a család fagyi pénze.
Talán ez a legnehezebb, hiszen egy stresszes nap után, vagy egy pohár bor, egy csésze kávé mellett olyan jó rágyújtani. A dohányos csak akkor tud leszokni a cigiről, ha azt ő is akarja. Külső hatásra ez soha nem jön össze. Úgyhogy Ön, aki dohányzik, gondoljon bele, hogy mennyit árt az egészségének. Ez az indok nyilván a könyökén jön ki, de ha nyomósabb érvet akar, számítsa ki, hogy mennyi pénzt költött már el a saját mérgezésére. Szorozza össze, mennyit dohányzik, mióta dohányzik, és mennyibe kerül az a cigaretta, amit ön szív. Csak egy példa. Ha valaki 10 éve dohányzik, heti két doboz cigit szív el, és 600-800 Ft-os cigarettát vásárol, az nagyjából 1.500.000 Ft-ot pöfékelt el. A saját eredményétől is biztosan elképed majd, és ez talán erőt adhat ahhoz, hogy leszokjon végre a dohányzásról. Hiszen azt a pénzt mennyi minden másra lehetne elkölteni. Ha az elhatározás megszületett, kérje orvos vagy szakember segítségét. Több tízezer embernek (köztük e cikk írójának is) sikerült már megszabadulni a dohányzás rabságából, Önnek miért ne sikerülhetne?
Így vagy úgy, de mindenképpen érdemes számot vetnünk az elmúlt év történéseivel, és kigondolnunk azt, amin idén változtatni szeretnénk. Hiszen változtatni sohasem késő, csak akarni kell. Fontos, hogy ne tegyük túl magasra a mércét, és meglátjuk, sikerülni fog.
Madudák Tímea