Síelés, snowboardozás közben arcunk és kezünk fokozottabb veszélynek van kitéve, mint egy átlagos téli napon. A fagyos szél és a szállodai szobák száraz levegője mellett bőrünknek az erős UV sugárzással is meg kell küzdenie.
A téli bőrszárazság teljesen természetes élettani jelenség, +8 Celsius fok alatt ugyanis a faggyúmirigyek működése leáll. Ez általában nem okoz súlyosabb gondot, síelés vagy snowboardozás közben azonban a dermesztően hideg szél jelentősen fokozza a kiszáradást. Ráadásul sportolást követően a szállodai szobák forró száraz levegője még több folyadéktól fosztja meg bőrünket. Mindezeken túl a nagyfokú hőmérsékletváltozás (a külső és belső hőmérséklet közötti szélsőséges különbség) és a szokásosnál magasabb UV sugárzás is megviseli a bőrt.
Ha bőrünk kiszáradását, kisebesedését szeretnénk elkerülni, indulás előtt mindenképpen szerezzünk be megfelelően zsíros, vegyszermentes kéz- és arckrémeket, valamint zsíros ajakbalzsamot.
| Tipp: olíva&méz |
|
|
Fontos, hogy sportolás közben kizárólag teljesen vízmentes termékeket használjunk, a téli hidegben ugyanis a vizes krém belefagyhat a bőrbe. Ugyancsak lényeges, hogy a krém ne szívódjon be teljesen a bőrbe, hanem vékony védőréteget képezzen az arcon. Vizes hidratáló krémet kizárólag a nap végén, szállásunkra visszatérve kenjünk magunkra, s ezután már ne menjünk ki a hidegbe! Bőrünk hidratálását, és a kiszáradás megelőzését ilyenkor az is segítheti, ha vízzel megtöltött edényt, vagy nedves törölközőt terítünk a radiátorra, ez ugyanis növeli a levegő páratartalmát.
A különböző kenőcsök és balzsamok használata mellett a megfelelő folyadékfogyasztás is a téli bőrápolás fontos része.
Ha nem iszunk elegendő mennyiségű tiszta vizet, bőrünk rugalmatlanná, petyhüdtté válik és kiszárad; ráadásul így a méreganyagok is felhalmozódnak testünkben. Bár a forralt bor és a forró csoki a hidegben igen csábító lehet, ügyeljünk rá, hogy síeléskor is igyunk meg legalább napi 2-2,5 liter tiszta vizet (lehetőleg ionizált, lúgos vizet).
| Óvatosan a kályhával… |
| Bár az egész napos sportolástól fáradtan és átfagyva jó érzés a fűtőtest mellé telepedni, az extrém hőingadozással nagyon sokat árthatunk bőrünknek. Ha a fagyból rögtön a kályhához rohanunk, a hirtelen hőmérsékletváltozás sokkolhatja, sőt, meg is béníthatja az arcunk hajszálereit. Ugyanez persze fordítva is igaz: a fűtőtest mellől ne szaladjunk ki azonnal a fagyba! Szintén alapszabály, hogy a mínuszokról a szobába érve, vagy kisebb felületi fagyás esetén tilos forró víz alá tenni az érintett testrészt. |
A hideg mellett a napsütés is sokkal veszélyesebb a sípályákon, az UV-sugárzás ugyanis a magassággal párhuzamosan (1000 méterenként kb. 15%-kal) nő. Emellett a bőrünket érő sugárzás intenzitása is fokozódik, hiszen a hó a napfénynek kb. 80%-át visszaveri. Mindezek miatt síelés közben szemünket és bőrünket a szokásosnál nagyobb mértékű UV-sugárzásnak tesszük ki.
A védelem elsődleges eszköze síeléskor is a napvédőkrém és napszemüveg. Válasszunk minél magasabb, de legalább 15-ös fényvédő faktorú krémet, és fél órával a sportolás megkezdése előtt kenjük be vele arcunkat, valamint a ruha alól kilátszó összes bőrfelületet. Fontos tudni, hogy a napozáshoz hasonlóan síeléskor sem elég az egyszeri kenés: érdemes naponta többször, legalább a flakonon feltüntetett instrukcióknak megfelelő gyakorisággal alkalmaznunk a napvédőkrémet. Mindezek mellett ajkainkról sem szabad megfeledkeznünk! Hogy szánk fölrepedezését és az UV-sugárzás okozta problémákat elkerüljük, használjunk naponta többször fényvédő hatású ajakírt.
A napsugárzástól bőrünk mellett szemünket is védenünk kell, ennek híján ugyanis károsodhat az ideghártya, sőt, hirtelen erős napfény hatására akár szaruhártya-gyulladás (hóvakság) is kialakulhat. Lehetőleg vásároljunk erre a célra jó minőségű, UV-szűrővel ellátott, speciális síszemüveget. Ez nem csupán a káros UV-sugárzástól, és az erős fénytől, hanem a mechanikai sérülésektől is védi a szemet.
Őri-Solymos kata
Ha bőrünk és ajkaink a gondos kenegetés ellenére is kiszáradtak, próbáljuk