A legtöbb netezővel előfordult már, hogy az online megrendelt étel köszönőviszonyban sem volt azzal a minőséggel, amelyre számított. Ilyenkor persze a vásárló első gondolata, hogy „kiveri a balhét”, végül azonban a legtöbben – részben, mert nincsenek tisztában jogaikkal, részint, mert nincs idejük reklamációval foglalkozni – „lenyelik a veszteséget”.
Nekik szeretnénk segítséget nyújtani vásárlási tanácsokat, szállítási szabályokat, és reklamációs lehetőségeket összegző összeállításunkkal.
Sok idegeskedéstől, csalódástól kímélhetjük meg magunkat, ha a silány termékeket, szolgáltatásokat már az ételkészítő cég, illetve az étel kiválasztásakor igyekszünk elkerülni.
Tudta? |
A nyers tojásban gyakran előforduló szalmonella baktérium nagyon ellenálló. A tojásban több hónapig, a baromfiban pedig (még akkor is, ha -21 C-on, fagyasztva tároljuk) több mint egy évig életben maradhat! Ettől a baktériumtól tehát csak a magas hőmérsékleten történő hőkezelés védhet meg. |
Internetes ételrendeléskor - főleg ha először vásárolunk az adott cégtől - a legfontosabb, hogy megbizonyosodjunk a vállalkozás megbízhatóságáról. Érdemes ellenőrizni, hogy az étterem honlapján vagy szórólapján a cég neve, címe, telephelye és telefonszáma fel van-e tüntetve. Jó jel lehet, ha a vállalkozás reklamáció esetén hívható telefonszámot is megad. Szintén korrekt magatartásra utal, ha a reklamációs lehetőségekről, a kivizsgálás időtartamáról, módjáról is tájékoztatást adnak a honlapon.
Ha már többször rendeltünk az adott cégtől, korábbi tapasztalataink is segíthetnek a döntésben. Sokat elárulhat például az étteremről, hogy egyenletes-e a termékek minősége (azaz ugyanannak ételnek az íze, állaga, mennyisége több rendelés alkalmával mutat-e jelentős különbséget), vagy betartják-e az étel-házhozszállítás alapvető szabályait (ld. lentebb).
A cégek mellett természetesen az étlapot sem árt alaposan „megrostálni” rendelés előtt, így ugyanis kiszűrhetjük a nagyobb élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő menüket.
A gyorsan romló, félig átsütött, vagy nyers tojást tartalmazó ételeket (pl hal, tatárbifsztek, majonézes saláta) mindig ajánlott elkerülni. Emellett a maradékokból is könnyen elkészíthető élelmiszerek (pl. hortobágyi húsos palacsinta, brassói) vásárlása sem javasolt.
Persze az étterem és a menü gondos kiválasztása sem garantálja, hogy kifogástalan minőségű ételt kap kézhez a vásárló. Olykor a „szakács” a ludas, máskor pedig a hanyag szállítás teszi tönkre az egyébként nem kifogásolható terméket!
Bár szállítás során több regulát is be kellene tartaniuk az ételszállítóknak, sokszor ezeknek a töredéke sem teljesül. Gyakori például, hogy még a kiszállított étel neve sem szerepel a dobozon, az pedig egyenesen ritkaságszámba megy, ha a futár külön táskában viszi házhoz a hideg és a meleg ételeket.
A kiszállításra vonatkozó legfontosabb szabályokról a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (MÉBIH) kiadványából tájékozódhatunk. A leglényegesebb regulák a következők:
A kiszállítónak jól zárható, egyszer használatos dobozba kell csomagolnia az ételt olymódon, hogy a szállítás során az ne nyílhasson ki, és az élelmiszer ne szennyeződhessen.
A dobozt jelöléssel kell ellátni, amelyen szerepelnie kell az étel nevének, származási helyének, fogyaszthatósági idejének, valamint a fogyasztási és tárolási szabályoknak is.
Az ételek kiszállítása kizárólag engedélyezett gépjárművel, melegentartó- illetve hűtőtáskában történhet. Hűtést illetve melegentartást igénylő ételeket tilos szobahőmérsékleten szállítani!
A hideg és meleg ételeket külön-külön táskában kell szállítani! A meleg ételnek átvételkor még forrónak kell lennie (el kell érnie a 63 ˚C-ot).
Ha ezek valamelyikét nem tartja be ételszállító cég, és ez a termék minőségét rontotta (pl. az együtt szállítás következtében melegen kaptuk meg a salátát), nyugodtan reklamáljunk!
Kipróbáltuk... |
A reklamációt néhány hete a Vitaminsziget szerkesztősége is „kipróbálta”. Egy környékbeli pizzázó étlapját böngészve gusztusosnak tűnő, fokhagymás csirkemelles pitára esett a választásunk, de már az első harapás után csalódnunk kellett. A kiérkező ételnek köze sem volt az elvárt minőséghez. Száraz volt, fokhagymát talán sosem látott, és a csirkemellen kívül gyakorlatilag semmi sem volt benne. Az összetevők között feltüntetett öntetet is hiába kerestük a pitában - az étterem munkatársa szerint azért, mert a telefonos rendelés során nem mondtuk, milyen öntetet kérünk… Az ételt az étterem korrektül kicserélte, ám a reklamáló vendégekkel kapcsolatos éttermi sztorikat, városi legendákat ismerve, ezt már nem mertük megkóstolni… |
„Amennyiben a fogyasztónak minőségi kifogása van egy termékkel kapcsolatban - így ételszállítás esetén is - élhet reklamációs jogával. Ez első körben jegyzőkönyv felvételét, illetve vásárlók könyvébe történő bejegyzést jelenthet” – vázolta a reklamációs lehetőségeket a Vitaminsziget.com-nak Dr. Eitman Norbert, a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület (KÖFE) elnöke és a Budapesti Békéltető Testület jogi előadója.
A szakember hangsúlyozta: minőségi hiba (pl. romlott étel) esetén a vásárló természetesen élhet a csere jogával, de ha a probléma nem orvosolható, vagy a teljesítés - a körülmények folytán érthető módon - nem áll a fogyasztó érdekében, akkor elállhat a szerződéstől. Ebben az esetben a vevőnek a vételár - illetve a másik oldalon az étel - visszajár.
Nem ennyire egyszerű a helyzet akkor, ha a kiszállított termék a vásárló állítása szerint romlott volt, ám – mivel az ételt már elfogyasztotta – nem tudja bizonyítani állítását.
Dr. Eitmann Norbert szerint ilyen esetekben azonnali orvosi dokumentáció szükséges, hiszen bizonyíték nélkül hiába követel - akár joggal is - kártérítést a fogyasztó, azt nem fogja megkapni.
Az elnök tapasztalata szerint a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesülethez illetve Budapesti Békéltető Testülethez éppen a bizonyíthatóság nehézsége miatt nem érkeznek tömegével ilyen panaszok. A fogyasztók inkább a közvetett szankcióval élnek; azaz ha romlott, rossz minőségű terméket kapnak, vagy késve jutnak az ételhez, legközelebb egész egyszerűen más cégtől rendelnek.
Őri-Solymos Kata