A terhesség alatt végzett vizsgálatok célja, hogy felmérjék a várandós nő egészségi állapotát, megelőzzék, illetve idejében felismerjék és kiszűrjék a különböző elváltozásokat, valamint képet kapjanak a fejlődő magzatról.
Az első terhességi vizsgálatra terhességi teszt pozitív eredményekor érdemes jelentkezni. Mint tudjuk a tesztek sokszor csalókák tudnak lenni, ezért érdemes orvoshoz fordulni, aki a szükséges citológiai és kolposzkópos szűréssekkel, illetve tapintással és ultrahangvizsgálattal megállapítja a terhességet.
Az első alkalommal az orvos megállapítja a méh helyzetét, nagyságát, és ebből következtet a terhesség korára is. Hüvelyváladékot, kenetet vesz az esetleges hüvelyfertőzések felderítésére, illetve a daganatos betegségek felismeréséhez (rákszűrés). Az orvos a kismama testsúlyát és a magzat szívhangját minden vizsgálat alkalmával feljegyzi, a várható értéktől való eltérés alkalmával figyelmezteti. Az utolsó menstruáció ideje nagyon fontos, mivel onnan számolja ki az orvos a szülés várható időpontját.
Ekkor kerül sor az adatok rögzítésére, ahol az orvos elmondja a kismama teendőit és a körzeti védőnőhöz, küldi. A védőnőtől kapja meg a várandósok kiskönyvét, amelybe minden vizsgálat eredménye bekerül. A kilenc hónap alatt a védőnő több tanácsadásra is várja a kismamát, esetleg az édesapával együtt. A tanácsadás során terítékre kerülnek az adott időszakkal kapcsolatos tudnivalók, a várható vizsgálatok, a baba fejlődése és gyakorlati dolgok is, mint például a megfelelő melltartó vagy a babakelengye összetétele.
Terhesgondozásra havonta egyszer kerül sor, de a szülés közeledtével gyakorisága heti egy alkalmakra nő. Minden alkalommal sor kerül a vérnyomás, testsúly, szükség esetén vizelet és vérvizsgálatra. Majd megvizsgálja a méh helyzetét, nagyságát. A terhesgondozásba vételnek a 12. terhességi hét előtt meg kell történnie, mert a szülési segélyre csak az jogosult, aki a 12. hét előtt megjelent a gondozáson.
Laborvizsgálatok
Minden trimeszterben elvégzik a vizeletvizsgálatot. A vizsgálat a veseműködés ellenőrzését, valamint a különböző fertőzések, kiszűrésére szolgál.
A vizsgálat egy éholmi és 75g szénhidrát (cukoroldat) elfogyasztását követő két órával történő vércukorszint meghatározásából áll. A cukorbetegség illetve a terhesség alatt kialakuló cukorbetgség kiszűrésére szolgál. A 16. hét táján végzik, de ha a családban fordult már elő cukorbetegség, akkor megismétlik.
A vércsoport meghatározás a terhesség elején történik, az első vérvétel alkalmával. A rendszeres vérképkövetés nagyon fontos, hisz a vörösvérsejtek, hemoglobin, és a hematokrit csökkenésével vashiány állhat fent.
A VDRL a szexuális úton terjedő fertőzés (vérbaj) kiszűrésére szolgál. A Hepatitis-B szűrés kötelező vizsgálat a fertőző májgyulladás kiszűrésére. Amennyiben az eredmény pozitív, a megszületendő babára, valamint a családra további járványügyi teendők vonatkoznak.
Az EKG-val vizsgálható a percenkénti szívverések száma, azok szabályossága, a szív ingerképzése, ingervezetése, ritmuszavarok, ingervezetési zavarok, a szívizomzat oxigénhiánya, károsodása.
A kismamának érdemes minden egyes vizsgálat alkalmával, magával vinni a legújabb EKG, valamint vizelet- és vérkép eredményét. Így háziorvosa azonnal felismerheti az esetleges eltéréseket. Újabban az EKG-n túl a szív ultrahangvizsgálatát is javasolják, mert kitűnően jelzi a magas vérnyomás következtében kialakult szívterhelés mértékét.
Az ultrahang vizsgálat az eddigi adatok szerint veszélytelen és a terhes kismamáknak sem kényelmetlen. Az ultrahang vizsgálattal tisztázni lehet a terhesség korát, az ikerterhességet, képet lehet kapni a magzatvíz mennyiségéről, valamint számos fejlődési rendellenesség diagnosztizálható. A terhesség alatt általában 3-4 alkalommal végeznek UH vizsgálatot.
A CTG vizsgálatot a terhesség 36 hetétől végzik. A cardiotocograph (CTG) készülékkel a magzati szívműködést és a méhösszehúzódásokat lehet megfigyelni. Így lényeges információt nyerhetünk a magzat méhen belüli állapotáról, a méhlepény és a méhizomzat működéséről. Mind az anya és a magzat számára veszélytelen eljárás, ami nem jár fájdalommal.
Régóta ismert, hogy az anyai életkor fontos szerepet játszik a magzati kromoszóma-rendellenességek, születési gyakoriságában. Emiatt, 35 év felett minden várandós anyukának ajánlott genetikai vizsgálatot csináltatni. Az anyai életkorhoz kapcsolható leggyakoribb kromoszóma-rendellenesség a 21-triszómia (Down-szindróma), a 18-as és a 13-as kromoszóma triszómiája. Ez azt jelenti, hogy az említett kromoszómákból a normális kettő (egy pár) helyett három fordul elő. A Down-szindróma teljes gyakorisága 1/1000 összes születés. A kockázat 40 éves korban már 2%, ami évente 1%-kal növekszik. A Down- szindróma ezzel a vizsgálattal 100%-osan kiszűrhető, de 2%-kal növeli a spontán vetélés kockázatát is.
A 16. és 18. hét között kell elvégezni. A hasfalon átvezetett tűvel mintát vesznek a magzatvízből, mely mindig tartalmaz magzati sejteket. Ebből biztosan megállapíthatók bizonyos kromoszóma-rendellenességek, pl. nyitott hátgerinc. A vizsgálat minimális mértékben mégis növeli a vetélés kockázatát, ezért nem végzik el minden terhes nőnél. Az eredményre 4 hetet kell várni.
Természetesen ezen, kívül más vizsgálatok is előfordulhatnak, de azt az orvos dönti el, hogy mire van szükség - a kismama állapotától függően.
Koczka Kinga