Az inkontinencia Magyarországon mintegy 5-6000 embert érinthet, főképpen nőket. Nem pontos az adat, hiszen sokan titkolják, szégyellik vizelettartási zavaruk meglétét.
A vizeléssel kapcsolatban kétféle zavart különíthetünk el. A vizeletürítés és a vizelettárolás zavarát. Az ürítés zavaráról akkor beszélünk, amikor a hólyag ürítési funkciója nem tökéletes, pl. vizelet marad benne (retenció).
Inkontinencia esetén a vizelet tárolása szenved zavart, ilyenkor a vizelet akaratunktól függetlenül elszivárog, elfolyik. Ennek többféle oka lehet, a kiváltó októl függően különböző formáit ismerjük.
Az inkontinencia önmagában csak egy kellemetlen tünet, aminek hátterében valamiféle elváltozás, betegség van. Ezek lehetnek: a kismedencei szervek anatómiai helyzetének megváltozása, a húgycső záró apparátusának hibás működése, neurológia elváltozás, gyógyszer mellékhatás. Az inkotinencia leggyakrabban használatos csoportosítása a kiváltó okok szerint történik. Ennek megfelelően négy formát különböztethetünk meg: stressz-, sürgető-, túlfolyásos-, és a reflex inkontinencia.
A stressz-inkontinencia akarattól független vizelet elcsöpögését, elfolyást jelent, ami fizikai terhelés (emelés, köhögés, tüsszentés, futás) hatására váratlanul következik be. A stressz-inkontinencia olyan akaratlan vizeletvesztés, mely a hólyagizomzat összehúzódás nélkül jön létre és aminek a záróizmok gyengessége ill. a hólyagnyak elmozdulása (hipermobilitása) az oka.
A sürgősségi inkontinencia gátolhatatlan, váratlan és igen erős vizelési ingert követő, akaratlanul vizeletvesztést jelent. Normális esetben a vizelési inger elnyomható, a hólyag összehúzódása meggátolható. A sürgősségi inkontinencia oka a hólyag túlműködése, váratlan összehúzódása.
A túlfolyásos inkontinencia a hólyag túlfeszülésének következménye. Telt hólyag miatt, erős inger mellett létrejövő akaratlan vizeletcsepegés. Tipikusan idősebb férfiak vizelettartási zavara; ebben az esetben a prosztata megnagyobbodása okozza a húgycső szűkületét. Nőknél az elfolyási akadályozottság ritkán fordul elő.
A reflex inkontinencia többnyire vizelési inger nélkül bekövetkező akaratlan, rendszeres vizeletvesztés, melynek oka vagy a hólyag fokozottan működő reflexei, vagy a húgycső akarattól független reakciója. Sérülések, degenerativ megbetegedések vagy agyi eredetű zavarok következménye lehet.
Olyan esetben beszélünk funkcionális formáról, amikor nem a húgyutak, ill. a medencelapi izmok károsodása váltja ki a betegséget, hanem szellemi vagy mozgásszervi ok áll a bevizelés hátterében.
Kialakulásában különféle rizikótényezők játszanak szerepet, de ezek csupán csak hajlamosítanak rá, önmagukban még nem okoznak inkontinenciát.