A bőrszövet a vele érintkező anyagokkal folyamatos kémiai kapcsolatban áll. Bizonyos esetekben azonban hiperérzékennyé válik a környezeti hatásokra, ilyenkor beszélünk kontakt dermatitisről.
Ez olyan bőrgyulladás, amely vegyi anyagokkal, tárgyakkal való érintkezés útján alakul ki. Az allergiás bőrbetegségeknek számos vállfaja létezik, ezek közül a leggyakoribb az ekcéma és az urticaria. Mik okozhatják?
Az elmúlt években egyre nagyobb problémát jelent a fémekkel szembeni érzékenység. A fémek között a nikkel allergén hatása a legerősebb.
A nikkel ékszerek, ruházati kapcsok, csatok, érmék alkotója, a tüneteket kiválthatja például a fülbevaló, erősebb érzékenység esetén a zsebben hordott pénzérmére is.
A nikkelre érzékeny emberek életét megnehezíti, hogy az említett tárgyak mellett az ajtókilincset, számos háztartási eszközt (olló) vagy rozsdamentes edényeket sem érinthetnek meg közvetlenül. A kulcs, szemüvegkeret, gyűrű és csaptelep szintén nikkelt tartalmaz, így ezek is kiválthatják a tüneteket.
Nikkelérzékenység esetén bizonyos élelmiszereket is érdemes kiiktatni, ilyenek pl. a bogyós gyümölcsök, diófélék, zeller, paradicsom, és a nikkelkatalizátor segítségével készülő margarinok. A külföldi felmérések szerint egyre több embernél okoz viszketést, bőrpírt a nikkel, így a jövőben a nikkel felhasználásnak szigorítása várható.
A latex a trópusi kaucsukfa terméke. Az érzékeny szervezetben legtöbbször azonnal allergiás reakciót vált ki, de késői típusú reakció is létrejöhet. A latexérékenység leggyakrabban a középkorú nőknél fordul elő.
Leginkább az egészségügyben, gumiiparban és üvegházi kertészetben dolgozók veszélyeztetettek. A szakemberek szerint jelenleg az egyetlen megoldás a nem latexből készült védőkesztyűk használata. A latexallergia kiváltásában a kaucsukfa két szokatlan aminosav-összetételű fehérjéje játszik szerepet.
Gyakran társul gyümölcsallergiával (25-50%-ban), ilyenkor latex-gyümölcs szindrómáról, vagy ún. latexszociált élelmiszer-allergiáról beszélünk. A gyümölcsök közül az egzotikus és trópusi fajták váltanak ki tüneteket.
Leggyakrabban kivi- és banán-, ritkábban avokádó-, papaja-, mangó-, és ananászallergia társul a latexérzékenység mellé. A hazai termékek közül a szelídgesztenye, a burgonya, az őszibarack és a paradicsom válthat ki keresztreakciót.
Sok esetben megfigyelték, hogy bizonyos vegyszerek, kozmetikumok, elfogyasztott táplálékok és a fény együttes hatására allergiás tünetek jelentkeznek a bőrön.
Ezek lehetnek csalánkiütésgömbök, viszkető-nedvező hólyagok, illetve egyéb, ekcémához hasonló tünetek, amelyek az ún. fényteraszokon (orrcsúcs, orrhát, arccsonttájék, nyak) és a karon, kézháton válnak láthatóvá. A bőrgyulladás kialakulásához nem szükséges intenzív napsütés.
A fényérzékenység kiváltásában leggyakrabban olyan növények vesznek részt, mint a krizantém, az őszirózsa, a dália és napraforgó. Az élelmiszerek illetve fűszernövények közül a petrezselyem, sárgarépa, ánizs, kömény és citrusfélék okozhatnak bőrgyulladást. A fényérzékenység kialakulásáért több gyógyszer is felelős, főként a szulfanamid és származékai.
A vizelethajtók, nyugtatószerek, gyulladáscsökkentők, szívritmus-szabályzók és tetraciklinek szintén tetten érhetők a folyamat provokálásában. A betegség kezelésekor természetesen a fényérzékelő komponens megtalálása és kiiktatása az elsőrendű feladat, ezenkívül bizonyos mértékben a fényvédelem is megoldást jelent az allergénnel való kapcsolat utáni időszakban.
Forrás: Tóth Gábor: Allergia és a Candida-kalauz. Pilis-Vet Kiadó. 2005