Nem könnyű gyermekcipőt választani. Hiszen rengeteg szempontot kell figyelembe venni, hogy kiválasszuk a legmegfelelőbbet. Összeállításunkkal szeretnénk megkönnyíteni az anyukák döntését.
A láb négy fejlődési szakaszon megy át. Körülbelül másfél éves koráig többnyire az ó-láb jellemző, amely akkor kezd kiegyenesedni, amikor a járás vagy más fizikai tevékenység során a lábizmok erősödni és fejlődni kezdenek. Másfél-két éves kor közt az ó-lábat az iksz-láb váltja fel, azután meg is marad 12 éves korig. A serdülőkorban végül rendszerint kiegyenesednek a lábak, kialakul a felnőttkori állapot.
Megoszlanak a vélemények a gyermekcipővel kapcsolatban. Még egyesek azt állítják, hogy a babának nem szükséges cipő a járás megtanulásához, addig mások szerint igenis hasznos és kell a babának. Egy 104 egészséges csecsemővel végzett klinikai felmérés szerint a gyerekek 87 százaléka magas szárú cipőt, 74 százalékuk kemény talpú cipőt, 50 százalékuk betéttel ellátott cipőt viselt. A gyermekek 73 százaléka már azelőtt cipőt hordott, hogy megtanult volna járni, 35 százalékuk pedig még azelőtt, hogy felállt volna. Fizikai szempontból egy gyermeknek sem származott előnye a lábbeli viseléséből. A magas szár és a merev talp viszont hátráltatta a boka megerősödését, és korlátozhatta a gyermeket abban, hogy megtanuljon helyesen járni.
A jó gyermekcipő kritérium a megfelelő bőség, rugalmasság és könnyűség. Legfontosabb, hogy a cipő talpa rugalmas és könnyű legyen, amely egyaránt segíti a lábat a járásban és a lábakat oldalról is megtartja. A vastag talpú, nehéz cipők a járást is elnehezítik, és bizonytalanná teszik. Vásárláskor erre különösen figyeljünk oda, és minden egyes alkalommal hajlítsuk meg a cipő talpát. Ugyanakkor lényeges, hogy a lábbeli hátsó része jól tartsa a gyermek sarkát függőleges helyzetben, ezért egyes cipőkbe sarokfogót építenek be. Fontos, hogy megfelelően erős kérge legyen, hogy ne engedje a sarkat befelé fordulni, mert akkor lúdtalp alakulhat ki. A gyermekcipő előrésze az ujjak helyzete és mozgása szempontjából is létfontosságú. A nagyujj belső vonala 5 éves korig egyenes, és később is csak 8-10 fokkal tér el az egyenestől. Anyagát tekintve a cipő vagy szandál puha, jó nedvszívó és jó légáteresztő képességű természetes anyagú felsőrésszel és béléssel rendelkezzen, a lábizzadás, gombásodás megelőzését szolgálva.
A rossz gyerekcipő mérhetetlenül károsítja a fejlődő csontokat, ízületeket, izmokat, körmöket. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint egy 2004-ben végzett statisztika. Mely szerint az óvodások leggyakoribb betegsége a lúdtalp volt. Az ortopéd szakorvosok szerint ennek oka általában az, hogy a szülők túl korán kezdik el járni tanítani a gyereket, és nem megfelelő minőségű cipőt vásárolnak. A megfelelő minőségű cipő alatt az előbbi kritériumoknak megfelelő betétes cipő értendő. Ám nagyon sok esetben nem a láb egészsége a lényeges, hanem a divat követése.
Használt lábbeli csak bizonyos keretek között egészséges, ha nem lestrapált, kitaposott, félrejárt cipőről van szó. Viseltes, kitaposott cipőt nem szabad a gyerekre adni, mert minden gyermek lábfejlődése más, így egy használt lábbeli egészségtelen helyzetbe kényszerítheti lábukat. Gyűrődések, mélyedések, a használati jegyek, nem is szoktak egyezni a gyermek lábával. Használt vásárlása esetén minden egyes alaklommal jól nézzük át a cipőt!
A boltok polcain különféle betétes cipők találhatóak. Éppen ezért a választás nem könnyű. Ha van gyermekes rokon vagy barát az ismerősök között akkor érdemes kikérni a tanácsukat. Érdemes még körbenézni internetes fórumokon, hogy melyik cipőt dicsérik és részesítik előnyben az anyukák.
Kincses Fanni