Miért térünk el pl. arzén tekintetében az ivóvizünk kapcsán az EU szabványtól?
Az arzén ivóvízben való jelenléte miatt kifogásolt települési vízművek: (Egészségre is veszélyes az ivóvíz arzén tartalma, ha az több, mint 10 mikrogram / liter EU!, de a KÖJÁL 50 mikrogramm / liter-ig nyilvánította egészségesnek!)
| Arzén koncentráció | Érintett település | Veszélyeztetett lakos |
| 50 mikrogram / l.-nél nagyobb | 11 db | 23 836 fő |
| 31-50 mikrogram / l közötti | 62 db | 151 821 fő |
| 10-30 mikrogram / l közötti | 312 db | 1 154 231 fő |
Az ivóvíz problémára jellemző néhány felvetés, egy Állami Számvevőszéki elemzésből, a "Jelentés a Vízügyi Alap működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről" című, 1997. október (R/381-b) jelentés 31-32. oldaláról:
"Hazai viszonylatban a vízminőség mérésével kapcsolatos feladatok koordinálatlanok.
Az ezzel foglalkozó szervezetek, intézmények között a feladatokat, módszereket tekintve nincs összhang. A vizsgálatok rendszere, gyakorisága, az eredmények, adatok összesítése egymástól eltérő. A vízminőséggel kapcsolatos adatok gyűjtésének, rendszerezésének nincs felelős gazdája. Az információs kapcsolatok is sok kívánnivalót hagynak maguk után.
A magyar szabvány a víz minőségére 64 paramétert ír elő, melyből mindössze 11-et mérnek rendszeresen.
Ezért is fordulhat elő olyan esemény, mint a szekszárdi vízszennyezés. A szekszárdi városi vízmű vizében lévő mérgező anyag (diklóretilén) jelenlétére a véletlen - a városi ivóvizet használó Pannónia Sörgyár helyi üzemében tartott külföldi minőségellenőrzés - vezetett rá. (Ez a mérgező anyag nem tartozik a 64 paraméter közé.)"