Kicsik és nagyok kedvence a legkülönbözőbb formában és ízesítésben kapható rágógumi. Vajon tisztában vagyunk az összetevővel, vagy az egészségre gyakorolt hatásával? Rövid összefoglalásunkból mindenre fény derül.
A legrégibb rágógumi a bétel volt, mely az areka pálma terméséből, vagyis a bételdióból készül. A keleti népek állítása szerint a bétel rágása elősegíti a nyáltermelést, serkentő hatása kedvezően befolyásolja a szívműködést és a légzést. Napjainkban is vannak országok, pl. India, Pakisztán, Délkelet-Ázsia, ahol piacokon árusítják a bételcsomagokat.
Még máshol (Afrikában), az őserdőkben honos kóladiót rágják előszeretettel, amely nemcsak szénhidrátokat, fehérjéket, cukrot tartalmaz, hanem élénkítő hatású koffeint is. Ezzel szemben egy kicsivel károsabb anyagot rágnak a dél-amerikai indiánok; a kokaincserjét. Bár ez főként izgató és bódító hatása véget, hiszen a a koka levele kábítószer.
Mégis a világot meghódító rágógumi nem ezekből, az összetevőkből készítették, hanem az indiánok egyik kedvenc ősi rágcsálnivalójából a csikle fa nedvéből nyerték. Sokáig a rágógumit ebből gyártották, ám manapság világszerte már csak szintetikus alapanyagokból állítják elő.
Mindezek a változások, ahhoz vezettek, hogy minden, ami természetes volt benne mesterséges lett. A mai rágógumik összetétele: rágógumi-alapanyagok cukor, glükózszirup, ízesítőanyagok, gyanták, aszpartám. Amit valljuk be első hangzásra nem túl bizalomgerjesztő. Gondolom már elég sokan tisztában vannak a cukor és az aszpartám hatásával, de a mindennapi mérgünk című cikkünkből kiderült, hogy milyen hatással van szervezetünkre.
Többek között megtudhatjuk, hogy a cukor B1-vitamint von el a szervezetből. Ennek következménye a fokozott idegesség, agresszivitás, székrekedés és légzési nehézség. A másik oldal pedig az aszpartám, melynek bomlástermékei tönkretehetik az agyat, a látóideget, a központi idegrendszert, és igen károsan hat minden szervre. A különböző izfokozókról, színezékekről pedig szinte már köztudott, hogy szervezetünket (egészségünket) rombolja.
Hamar rájöttek a gyártok arra, hogy töménytelen mennyiségű cukortartalommal, semmilyen jótékony hatása nem lesz a rágónak. Ezért kifejlesztették a cukormentes verziót, amely nem tartalmaz cukrot, ugyanolyan rossz vagy ha nem rosszabb mesterséges édesítőt. Ezeket, a fajtákat jól ismerhetjük a televíziós reklámokból.
Gyerekként sokszor hangoztatta édesanyám, hogy ne nyeljem le a rágógumit. Akkor még nem értettem, hogy miért zaklat állandóan ezzel. Szervezet ugyanis nem képes lebontani a rágógumit alkotó gumi- és gyantaszerű anyagokat. Így felraktározódik a szervezetben.
Megoszlanak a vélemények jótékony hatásáról. Még egyesek szerint kimondottan egészségtelen szervezetünkre, addig egyre több kutatás (fogápolási berkekben) bizonyítja jótékony hatását a fogakra. Mindemellett az elmúlt néhány évben a rágózás fogászati szerepe kiemelten hangsúlyossá vált, a fogszuvasodás megelőzésének terén. Egészségügyi szervezetek, mint például a British Dental Health Foundation felismerték a cukormentes rágógumi használatának a száj egészségének megőrzésében betöltött kiemelt szerepét.
Rágógumi fogyasztása közben a folyamatos mozgással serkentjük az agy irányába történő véráramlást, s az így biztosított extra oxigénnel fokozhatjuk éberségünket és koncentrációs képességünket.
Mindemellett az University of Northumbria in Newcastle és a Cognitive Research Unit in Reading által publikált vizsgálatok felvetése szerint a rágózás egyaránt 35 százalékkal növelheti a hosszú,- és rövidtávú memória működését. A végzett vizsgálatok során azon személyek, akik a teszt kitöltése közben rágóztak, jobb emlékező képességről tettek tanúbizonyságot, a feladatok során több szót jegyeztek meg.
Koczka Kinga