A polarizált fény és a lézerfény gyógyító hatásának rövid története

„Mester Endre professzor a 60-as évek második felében fedezte fel, hogy a kisintenzitású He-Ne lézerfény hatására addig nem gyógyuló sebeket (ezek főleg lábszárfekély és felfekvéses sebek voltak) be lehetett gyógyitani. Abban az időben a lézerek kutatása mellett Mester professzornak segítettem és a fény fizikai jellemzőinek ismerete miatt kellettem.

A gyógyításban használt gázlézerek fényének számos különleges tulajdonsága van, melyek eltérnek a hagyományos fényforrások fényétől. Ennak fénynek a sávszélessége nagyon kicsi (egyszínű), lineárisan polarizált, és a fény hullámtermészete sokkal egyértelműbb, mint a hagyományos fényforrásoké. A fizikusok persze rögtön megkérdezték, hopgy a lézerfény melyik tulajdonsága okozza a sebek gyógyulását, hiszen az egyszerű napfényre kitett sebeknél ilyen gyógyító hatást nem tapasztaltunk. A kérdés ma sincs egyértelműen eldöntve, valószínüleg többféle hatás is segíti a sebek gyógyulását.

Polarizált fény felfedezése

Egy kézenfekvő kérdés volt, hogy a lézerek polarizált fényének van-e hatása. Egy átalakított diavetítővel melyben meghagytuk a szélessávú piros fényt, melyet polarizáltunk is, sikerült, orvosi felügyelet mellett, egyik ismerősöm nem gyógyuló lábszárfekélyét begyógyítani. Ezen eredmény alapján széleskörű vizsgálatok indultak, és a polarizált fényű lámpák (Evolight, Bioptron, Infrapol, stb) széleskörben eltejedtek. A módszerről szóló szabadalomban társfeltaláló vagyok. Polarizált fényű lámpákkal sok betegen lehetett segíteni. Ezen lámpák népszerűségüket annak köszönhették, hogy a gázlézerek korlátozottan voltak elérhetőek és nagyon drágák is voltak. Arra kérdésre, hogy ezek a lámpák gyógyhatásukat tekintve mennyire egyenértéküek a lézerekkel,  ma sem tudjuk a választ, az azonban tény. hogy számos esetben, amikor a poláros fényű lámpa nem segített, lézerrel sikerült eredményt elérni.

Új dimenzió – olcsó lézerek

Az eltelt 40 év alatt a szilárdtestfizika fejlődésének eredményképpen megjelenetek afélvezetőlézerek (dióda lézer), melyek olcsóbbak, teljesítményük sokkal nagyobb mint a He-Ne lézernek, és sokkal egyszerűbbek is. Ezek a lézerek, bár közel sem annyira egyszínüek, fényük esetenként nem is polarizált, és a fény hullámtulajdonsága sem annyira hangsúlyozott, a gyógyászatban viszont igen hatékonynak bizonyultak, és teljesen kiszorították a kezdeti gázlézereket. Ugyanakkor megjelentek a szintén gyógyító nem-lézer félvezető fényorrások (LED-ek) is a gyógyításban. Az a tény hogy a félvezető fényforrások ennyire hatékonyak, számos további érdekes kérdést vet fel. Ezek a kerdések (plazmafizikai kutatásaim mellett), ma is kutatásom tárgyát képezik.”