Bár hazánkban csak az utóbbi évtizedek divatjának köszönhetően honosodott meg ez a keverék, története a XX. század elejére nyúlik vissza. E különleges étel felfedezője, dr. Maximilian Oskar Bircher-Benner, alpesi kirándulása során, egy havasi pásztor kunyhójában kóstolta meg először a müzli ősét.

Ez az őrölt gabonaszemekből, aszalt gyümölcsből, tejből és darabolt dióból álló koszt annyira elnyerte az orvos tetszését, hogy az ötlet hatására megalkotta a Muesli („pépecske”) néven elhíresült eledelt. Ettől kezdve világhírű szanatóriumában is ezt a „gyógyételt” szolgálta föl a pácienseknek.

A „modern” müzlik veszélyei

Nagy különbség van azonban a Bircher-féle fogás, valamint a manapság müzliként fogyasztott táplálék között. Eltérés van egyrészt az alapanyagok minősége szempontjából, ugyanis az autentikus recept csupán friss összetevőkből (frissen pelyhesített gabonaszemekből, friss gyümölcsből) áll.

Másrészt a keverék jelentősen feldúsult, így különféle – a Bircher-féle hozzávalók között nem szereplő – aszalt gyümölcsök, magvak, valamint hozzáadott cukor, és mind gyakrabban csokoládédarabkák is kerülnek az összetevők közé. Sőt, bizonyos termékek instant kakaóport, aromákat, sűrítőanyagot (xanthane gumi), mesterséges édesítőszereket, glutént és színezéket is tartalmaznak!

Mielőtt végérvényesen kiiktatnánk ezt a finomságot étrendünkből, meg kell jegyeznünk, hogy a „modern” müzlik nem feltétlenül rosszak. Az üzletek polcain találhatunk az ízlésünknek megfelelő, cukor és mesterséges adalékanyagok hozzáadása nélkül készített bio termékeket.

Semmi esetre se felejtsük el a vásárlás előtt átfutni a csomagoláson feltüntetett összetevőket, hiszen – mint a Tudatos Vásárlók Egyesülete által végzett vizsgálat is mutatja – a legismertebb márkájú (és legdrágább) termékek is kellemetlen meglepetéssel szolgálhatnak! Arról sem árt tudnunk, hogy a gyártók olykor nem utalnak az esetlegesen allergén összetevőkre (pl. különféle magvak, tojás, szója) így aki ételallergiában szenved jobb, ha házi készítésű változatot részesíti előnyben.

Az általunk összeállított keverékeknek számos előnyük lehet. Egyfelől mi választhatjuk ki az alapanyagokat, így – a problémás összetevők kiküszöbölése mellett – saját szájízünk szerint formálhatjuk a müzlit. Másrészt, ha ügyesen válogatunk, a saját gyártású keverékkel még spórolhatunk is.

Az egészséges reggeli?

Bár összességében elmondható, hogy a megfelelően összeállított, mesterséges adalékokat nem tartalmazó müzli igen egészséges, mégsem ajánlatos naponta csupán ezt reggelizni. Ennek oka egyfelől az, hogy a keverék energiában igen gazdag, másrészt pedig „túlfogyasztása” a változatos táplálkozás rovására mehet.

Ajánlatos hetente 2-3 alkalommal reggelire enni, azonban különböző alapanyagokból készítve, kisebb mennyiségben (20-30g) naponta is beépíthető az étrendbe.

Egyik nagy előnye, hogy élelmi rostok jutnak vele bélrendszerünkbe, ezáltal könnyebbé válik az emésztés. Fogyasztásának kiemelkedő szerepe lehet azok esetében, akiknek napi menüje jobbára többszörösen feldolgozott, rostanyagokban szegény fogásokból áll.

A müzlibe kevert olajos magvak (mogyoró, mandula, dió stb.) vitamin-, rost-, és ásványi anyag tartalma igen magas. A mogyoró például B1-, B2-, C-, H- és E-vitaminban, valamint káliumban és kalciumban gazdag, ráadásul nagy mennyiségű telítetlen zsírsavat tartalmaz.

A dióban pedig B1-, B2-, B6- és E-vitamin valamint kalcium, kálium, magnézium, foszfor, cink, mangán, és réz van jelen számottevő mennyiségben. A friss gyümölcsök szintén gazdagok vitaminokban, ásványi anyagokban és élelmi rostokban, ezért érdemes őket bőségesen a müzlibe keverni! Figyeljünk azonban a beszerzési forrásra, mert e fentiek mindegyike, különösen a mogyoró, penészes lehet és az igen káros!

Ajánlott hozzávalók

• Gabonafélék: búza, rizs, árpa, zab, rozs, valamint az ezekből készülő pelyhek.
• Magvak: dió, mogyoró, napraforgómag, fenyőmag, tökmag, mandula, kesudió, pisztácia, lenmag, szezámmag stb.
• Gyümölcsök: Ha a keveréket azonnal elfogyasztjuk, használjunk friss idénygyümölcsöket! Az aszalt és szárított finomságok (pl. füge, alma, szilva, barack) szintén jó választásnak bizonyulhatnak.
• Édesítők: Kerüljük a finomított cukor használatát! Helyette fogyasztás előtt csorgassunk egy kanál mézet a keverékre, illetve alkalmazzunk steviát, vagy esetleg kevéske nádcukrot. Az ízhatást különféle fűszerekkel (pl. fahéjjal) is fokozhatjuk.

Gyümölcsös müzli

Hozzávalók: natúr puffasztott rizspehely, zabpehely, kukoricapehely (és/vagy pehely mix), ízlés szerint aszalt vagy friss gyümölcsök (áfonya, meggy, szilva, barack, alma), méz vagy stevia (esetleg nádcukor), joghurt vagy tej.

Elkészítés: A hozzávalókat alaposan keverjük össze, fogyasztás előtt csorgassunk rá ízlés szerint mézet, majd öntsük fel natúr joghurttal, vagy tejjel.

Fahéjas-almás müzli

Hozzávalók: natúr puffasztott rizspehely, zabpehely, kukoricapehely, pehely mix (búza, árpa, zab), szárított almakarikák, néhány kanál őrölt fahéj, méz vagy stevia (esetleg nádcukor), joghurt vagy tej.

Elkészítés: Az almát vágjuk vékony karikákra és száraz, meleg helyen szárítsuk legalább egy hétig. Ha a gyümölcs elveszítette nedvességtartalmát, keverjük össze a többi hozzávalóval. Fogyasztás előtt ízlés szerint édesítsük, majd öntsük föl tejjel.

Források: Tudatos Vásárló, rakellen.hu

Őri Katalin